Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

84 létig megállapittatott akként, hogy t.i. ellenök a kereskedési viszonyból eredő váltók kivételével, egyébb adóssági követelések iránt a tőkére nézve felmondásnak nincsen, de a folyó kamatok iránt birói eljárásnak van helye. — Ugyancsak az 1848-ki országgyűlésen a 8-ik törvény cz.-ben kimondott közteherviselés elve által a jobbágyok sorsán is tetemes javitás szándékoltatott. A X. t. cz. az úrbéri állományi földek összesítése, legelő elkülönítése- és faizásra vonatkozó jogviszonyoknak; a XI. t. cz. azon ügyeknek, melyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek, ujabb illetőségét s szabályzatát tartalmazza.— Végül az 1848-ki V. t. czikkben megállapított népképviseleti elv alapján az úgynevezett parasztrend, vagy helyesebben foldmivelőiosztály is a kikötött feltételek alatt az országgyűlésre választhat és választathatik is, a) Első volt a Tótországi urbárium 1737-ből, ezen M. Therezia 1756-ban változtatott, ezt követte a magyar úrbér, mely már 1765-ben az országgyűlésen sürgettetett, de az idö rövidsége miatt el nem készülhetvén, 1767-ben hirdettetett ki. 1780-ban kapta urbáriumát Krassó, Temes és Torontál „az u. n. temesi bánságit" „Urbárium banaticum." Ezeket az országgyűlésen 1791-ben további rendeletig meghagyták, ugyanezt minden következő országgyűlésen 1830-ig ismételték, még végre hozzáfogván 1836. 1840. 1844. és 1848-ki országgyűlések által az úri jobbágyi viszonyok a jelen stádiumba jutottak. b) 1836. 4. 7.10. c) 1936. IV. 7.§. d) 1836. 9. 9. §. 1836. X. Az úrbéri állapotokról Magyarországban jelesebb munkák. Phaler „Jus georgicum és Pauly: Constitutio urb. Reg. Hung." — 86. §. Észrevételek és a hibás vélemény. Ha a jobbágyok állapotárai vonatkozó, itt csak emiitett, és jobbára azok magánjogi viszonyait tárgyazó törvényeket, főleg"l836. óta megolvassuk, a törvényhozás iránt — melyben ezen osztály képviselve nem is volt, érdekei azonben magok az érdekeltek által karoltattak fel, mint azt az illető országgyűlési naplók fényesen tanúsítják :— méltó elismeréslinket meg nem tagadhatjuk; ha bár más részről el is