Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
61 midőn még az örökös szolgaság a törvények szerint divatozott a rabszolgasággal egyenlő mértékben, melybe estek a hadi foglyok, a katonáskodni nem akarók, rabszolgálóval paráználkodók, vagy házasságra lépők, az ágyastartó, vagy tolvajságba résztvevő egyháziak, az igazságtalan birák, és a szolgáktól nemzettek ; mind ez rég megszűnt, valamint elavultak azon törvények is, melyek a vértagadókra, birtoktalan álorczásokra szolgaságot mondanak, ugy szintén melyek szerint a fizetésre képtelen adósok a hitelezőnek, (III. 28. II. 68. 1486 : 29. Dec. 5. ad actum maj. pot.) kártevők a sértettnek szolgáivá rendeltettek, alább 298. §. — Jelenleg csak önkénytes szegődött szolgákat ismerünk, kiknek uruk, gazdájokhozi jogviszonyaikat jobbára a köztük létre jött szerződések, és szokások szabályozzák. — L. Sz. István II. 26. 27. 41. Sz. László II. 12. — I. 39. II. 23. 68., 1715: 7. 101., 1723: 46., 1840: 9. 37. §. — A szökevény cselédet visszakövetelő per folyt a szolgabíró előtt 100 frt büntetés és a költségek végett. — A gazda és szolga közti viszonyok az u. n. cselédi rendben, szolgálati szerződésekben szoktak megállapittatni; ezek iránt még törvényeink nincsenek ; többnyire a helyi és vidéki viszonyok szerint indulnak. 51. §. Kereskedők. Gyárosok I. Valóságos kereskedő törvény előtt csak az, ki kereskedési czimét bejegyeztette, és kereskedéséről törvényszerű könyveket vezet a). Kereskedők nem lehetnek: 1) A kiskorúak 20 éven alól, 2) papok és szerzetesek, 3) szolgálatban lévő katonai személyek, 4) hites alkuszok, 5) bukás miatt birói itélet által a kereskedéstől eltiltottak; 6) kik csalás miatt büntetve voltak; 7) az alkuszok, bukottak és büntetve voltak feleségei, 8) elmebeli fogyatkozás miatt törvényes gondviselés alatt állók. —• Ezeken felül a sz. kir. városokban a kereskedés elkezdhetésére nézve az előbbi szokás fentartatott b). Mi a czim bejegyzését illeti, ez történhetik: 1) A váltótörvényszéknél c) vagy 2) az illető törvényhatóságnál, városi tanácsnál, megyénél folyamodás mellett, melyben a kereskedésnek mind neme, mind czime befoglalandó d), —- és megtörténvén a bejegyzés: arról hiteles bizonyitvány adatik, melynek másolatát a törvényhatóság a keresked. minisztériumhoz országszerte leendő kihirdetés végett felküldi, mezőváros pedig a megye utján e). Megszűnik a kereskedési jog a kereskedő halála, vagy oly rendbe lépése által, mely a kereskedésüzéssel össze nem fér; — ha a kereskedő csőd alá kerül, vagy csalás miatt megbüntettetett. De a halál által megszűnt kereskedés a törvényes örökösök vagy azok megbizottja által a törvényes bejegyeztetés mellett folytatható f). A kereskedők polgári magánjogi tekintetben annyiban válnak külön az egyéb osztályoktól, a mennyiben, ha váltótörvényszéknél bejegyezvék, minden oly pereik, melyek eldöntésére a kereskedői
