Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
62 könyvek felmutatása szükséges, a váltótörvényszék illetősége alá tartoznak g). Továbbá csőd esetében a kereskedő felesége hozományának és jegyajándékának bizonyitása külön törvényes szabályokhoz van kötve h), úgy szintén a kereskedői könyvek különös bizonyerővel is birnak i). II. Gyáros lehet és gyárt állithat mindenki, a ki kereskedést űzhet, sőt arra egyházi személyek és testületek, nemkülönben hadi szolgálatban lévők is képesek, ha ingatlan vagyonnal birnak, csakhogy kötelesek aláirási czimvezetőt nevezni, a kire az igazgatás egy részét bizzák; gyári munkákra, akár mily mesterségbe vágjanak, segédeket fogadhatnak. De 12 éven alóli gyermekeket olyan munkára nem használhatnak, mely egészségöknek vagy kifejlődésöknek ártana, 16 éves korukig nem tovább, mint naponta 9 óráig, és közben is nyugórát kell engedni. — A gyármunkákra szükséges épületek mentek a katonaszállástól. A gyármüveket akárhol darabonkint is eladni és raktárakat nyitni mindenütt szabad k). Mit fennebb a kereskedők iránt magánjogi tekintetben megjegyeztünk, áll a gyárosokra nézve is l). Mind a kereskedők, mind a gyárosok külön foglalkozásukból eredő jogviszonyaik a kereskedelmi jogra tartoznak m). aj 1840: 16. I. és IV. fej. — bj u. o. I. fej. 2. §. — ej u. o. 4. §. — dj u. o. 5. 6. §. — ej u. o. 7. §. — fj 1840: 16. IV. fej. 57. 58. §§. alább 272. 275. §§. — gj 1840 : 5. II. R. 18. §. — li) alább 326. §. — ij 1. többször id. munkám 58. §-át. — kJ 1840 : 17. — IJ u. o. 3. 4. §. — mj 1840 : 16. 17. és 1844 : 6. t. cz. 1. alább a 266—277. §§. — Iparosok 1. 1872 : 8. II. FEJEZET. Jogi személyek. Testületek. 52. §. Jogi személyek, testületek, azok közös természete s felsorolása. Jogi személyek testületek (közönségek, egyetemek) alatt több személyeknek azon társulatait értjük, melyek a törvény szerint jogképességgel vannak felruházva, és az egyes személyekétől eltérő a törvény által szabályozott jogi természetük jogkülönbséget szül. Ilyen testületek a király vagy a törvény engedelme nélkül létre nem jöhetnek a); ha pedig akként megállapítva vannak, mindenkor fenállóknak tekintetnek, ámbár tagjai változnak és azok száma fogy
