Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
51 a) „Cardinales praerogativae" I. 9. — b) I. 9. II. 44. Szent István II. 51. 1715: 7. 1723: 5. — c) I. 9. III. 32. 1435. 6. 1548. 48. 1599. 36. 1723: 5. 1840 : 9. 22. §. — d) 1598: 31. 1601 : 14. — c) 1622: 65. 1715: 57. — f) 1625: 13. 1655 : 38. 1687 : 14. — g) I. 9. 4. §. 1723: 5. — h) 1647 : 78. 1836: 33. az úrbéri földektől járó tartozásokat kivéve 1836. 11. 1—5. §. és a pest-budai lánczhidbért 1836. 26. — E sarkalatos és egyéb előjogokra nézve az ujabb és jelen állapotot a következő §-ban állítjuk elő. 41. §. II. Egyéb nem sarkalatos előjogai. HL Ujabb törvények. II. A magyar nemességnek nem sarkalatos előjogai 1844-ig igy szólnak : A nemesek a sz. korona tagjai; saját czimereikkel, némelyek birtoki előnévvel (praedicatum) élnek a), rendszerint nemesi bíróság alá tartoznak, ha csak magokat máskép nem kötelezték, és a mennyiben polgári és úrbéri telkeket birnak b), katonaszállásolástól mentesek, némely hivatalokat kizárólag csak nemesek viselhetnek c), nemesi jószágokat még elévülés utján is egyedül a nemesek szerezhetnek és birhatnak, és nemteleneket azoknak birtokából birtok képtelenségi kereset utján kivettethetik d), jószágaikban földesúri jogokat és kir. adományi uri jogokat gyakorolhatnak, dijuk a nem nemesekénél nagyobb e), nádori adományt csak nemesek nyerhetnek, iktatást csak nemesek tehetnek; a nemesnek személyét sértő nagyobb hatalmaskodási büntetésbe esik f). Hitbizományokat csak nemesek állithatnak g). III. Ezen előjogokon azonban az 1844-ki törvények által az első lényeges változtatás történt a nemesi javak birhatási jogának és a közhivatalokrai képességnek a nemnemesekre is kimondott kiterjesztése által h); az 1848-ki törvény kimondotta a közös teherviselést az ország lakosaira minden különbség nélkül i), a földesúri hatóságot megszüntette Jc), és a törvény előtti egyenlőségnek alapjait is megvetette, mi 1848 után igen csekély kivétellel követtetett is; de maga az o. birói értekezlet is a törvény előtti egyenlőség elvéből indulván ki l): magánjogi tekintetben alig marad valami az előbbi számos, utóbb bár megszoritott előjogokból, mint a hitbér, közszerzemény, a bírságok és vérdij tekintetébeni jogkülönbség m) ; nem áll tehát, hogy a nemesség végkép meg volna szűnve, mivel vannak még fentartott, bár az előbbiekhez képest csekély nemesi előjogok, másrészről pedig arra, hogy egészen megszűnt volna, semmiféle ujabb intézkedés nem mutat. 4*