Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
52 aj I. 3. 4. 6. — IJ 1647: 78. 93. 1649 : 17. — cj 1405 : 2. 1464: 6. 9. §. 1492: 34. 1723: 24. 55. 97. — dj I. 4. 13. 1715 : 23. — ej I. 3. III. 5. A díj homagium alatt, mely az 1871. 52. által csak a bűnvádi ügyekben szüntetett meg, értjük azon bírságot, vagyis pénzbüntetést, mely hatalmaskodási esetekben (291. és köv. §§.) fizetendő : ez egyházi és világi főuraké, czimzetes apátok és prépostoké 100 nehéz marka, (1 márka = 4 forint) vagy is 400 forint, a nemeseké 50 márka = 200 forint. 1495. 19. Tót-, Horvát- és Dalmátországban 100 frt. Erdélyben 66 frt. III. 3. — Nemnemeseké Magyarországban 40 forint. III. 26. 1550 : 37. 13. §. Erdélyben 25 forint. III. 3. 14. §. és 4. §. 1. 2. Jászok- és kunoké 50 frt. Art. 12. Stat. — Szabad kir. városokban a polgároké magok közt 100 forint. III. 9. Az egyháznemeseké annyi, mint az ország nemeseké. 1567: 14. Az egész vórdijnak neveztetik, a fele erőszak vagy kisebb hatalmaskodás dijának. De főurakra és városi polgárokra nézve a kisebbik elő sem jön. III. 3. 4. 1495 : 10. stb. — fj II. 42. — gj 1723: 20. — hj 1844: 4. 5. — ij 1848: 8. — kJ 1848: 9. 11. — IJ. Azonkívül, hogy a bíróságok és a polgári eljárás tekintetében az országbírói értekezlet a jogegyenlőség alapján indult, a bűnvádi eljárást szabályozó részében a 2. 3. §§-okban kimondott elveket is találunk. — mj Ezekből alább a 290-294. 325. 327. §§. 42. §. A nemesség megnyerésének módjai. A nemesség eredetileg szereztetik kir. adomány vagy nemesi czimeres levél által; idegenekre nézve honfiusitással; átszáll nemes apától vagy fiusitott anyától törvényes házasságban nemzett gyermekekre. Kir. adomány által szereztetett a nemesség, midőn a király örökös nemesi birtokjogot adott, mely egyedül a nemes tulajdona volt, habár az adománylevélbe különösen a nemesség adása be nem foglaltatott, a) Ide tartozott a fiusitás is (praefectio), midőn az adományi jószágok utósó birtokosának fiörököse, kire az adomány szorítva volt, nem lévén, az adományi javak kir. kiváltságlevélnél fogva leányára átszállittattak. bj Ily kiváltságot nyert az örökbefogadott is, ha az örökbefogadás kir. jóváhagyással megérösittetett c). De legszokottabb neme volt a nemesítésnek főleg a 17. század második felétől kezdve az u. n. czimeres levelek (armalisok) által, jószág adományozása nélkül, melyek osztogatási joga a királyi kizáró jogok közé tartozik d). De törvényeink mindazáltal megkívánták az érdemeken felül, hogy a ki czimeres nemesi levelet nyer, honfi legyen e), hogy a városi polgárt a városi tanács és két kir. tanácsos f), más szabad embert a vármegye vagy legalább három kir. tanácsos ajánlja g), végre szükséges, hogy az ilykép nemessé lett nemesi levelét a megyének, a hol lakik, közgyűlésén kihirdettesse h).
