Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

44 izben állok, mivel az mint távollabbik a második izben áll a közös törzshöz, t. i. apámhoz. De a görögök e tekintetben a római törvényt követik, mely szerint ugy az egyenlő, mint a nemegyenlő oldalágon mindkét ág izeit összeveszik ; p. o. öcsém vagy nővérem a római törvény szerint a második , az egyházi törvény szerint első izben rokonom. Két testvér gyermekei a római törvény, illetőleg a görögök számitása szerint a negyedik, az egyházi, illetőleg a magyar törvény elfogadta számítás szerint a második ízben rokonok, mivel azon izben állnak a közös törzshöz stb. — Mindenütt, a hol a leszármazást kell igazolni, leszármazási (geneologiai) táVát kell készíteni, és abban a leszármazásokat kereszt- vagy egyéb bizonyító-levelekkel kell igazolni, g) alább a 317. §. — h) A sógorság is mint h akadály szerepel alább a 317 §. A számítás szabálya szerint tehát nőm testvérének gyermeke hozzám másodízben sógor, mivel másodízben rokon a nőmhez stb. 35. §. C) Csupán polgári okok: 1) a becsület. Becsület tekintetében a becsületvesztés szül jogkülönbséget. Ez kétféle: törvényi és tetti; a törvényi az, melyet a törvény szab, és a birói ítélet kimond büntetésül az azzal sújtott tettek elkövetőire a). Ilyennek becstelenitési keresetjoga nincsen, gyám gondnok, biróság előtt képviselő nem lehet, nem tanuskodhatik b), azonban kir. kegyelem vagy perujitás utján ártatlanságát bebizonyítva e bélyegtől menekülhet. A tettek , általi becsületvesztés a közvéleményből ered , mintegy a lealacsonyító életmód következménye, különben ennek azonfelül, hogy tanúság tekintetében az ily egyén ellen kifogást tehetni, az ilyenek gyámsággal meg nem bízhatók, c) semmi polgári következménye nincsen. aj l alább a 299. §. — b) 1486. 14. 5. §. II. 30. 4. §. I. 121. 4. §. 1562. 78. §. — c) I. 121. 4. §. 123. 6. §. 1729. 27. 36. §.2) A hon fiúság. Honfiusitás. I. Jogi tekintetben különbség van a honfiak és idegenek közt. Teljes polgári jogképességet csak a honfiak élveznek, ilyenek pedig vagy kik már születésöknél fogva honfiak , vagy csak honfiusitás által lettek azokká. Az idegenek törvényeink szerint nemességet nem nyerhetnek, a) közhivatalt nem viselhetnek, b) egyházi kivált nagyobb javadalmat nem nyerhetnek c). Sem fekvő jószágot nem szerezhettek, de ezen utóbbi megszorítás legújabban megszüntetett, cl) végre állandóul sem kereskedést, sem mesterséget nem űzhetnek, e) Mindezekre utat nyit idegeneknek az úgynevezett honfiusitás (indigenatus). II. A honfiusitás azon kiváltság, melynél fogva idegen a honnak sorába bevétetik f). E kiváltságot a király adja ugyan oklevél