Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

310 tok fizetésével nincs megerősítve. Sőt ha kamat van is kötelezve, de az év, hó, nap vagy is a kelet kimaradt, semmi kamat nem foly, bár kötelezve volt is, hacsak a máshonnan be nem bizonyitható. Ha az al­peres irását vagy aláírását tagadja, és az ellene valónak bebizonyul 10—300 ftig terjedhető pénzbirsággal büntetendő i). Ha pedig a köte­lezvény vagy fehérlevél különben rendes, általa az adósság rendszerint bebizonyittatik, ha t. i. a követelés valóságát tagadó alperes a pénznek egészben vagy részben nem történt leszámlálását semmivel sem igazolja: ha pedig erre nézve bizonyítékokat hoz elő, mivel megtörténhetik, hogy a kötelezvény kiállíttatott, és végkép nem, vagy csak részben ment valóságba j), ily esetekben, ha a felperes a pénznek leszámolása iránt az alperesi tagadás ellenében legalább félpróbát tud felmutatni: akkor a pótló eskü néki ítéltetik; különben alperes félpróba erejű bizonyíté­kára alperesnek Ítéltethetik; föltéve, ha mindketten maguk saját tet­tükben forognak, vagyis a per az egyenes hitelező és egyenes adós közti viszonyból származott; de ha a felperes a fennebbi körülmé­nyekben a maga saját tettében forog, és alperes máséban, vagyis mint az egyenes adós örököse, vagy viszont: akkor a pótló eskü an­nak lészen megítélendő, a ki saját tettében forog Jc). Ha a kötelezés házasfelek közt történt, és a hitelező hites­társ a kötelezett hitestárs örökösei ellen perel, a pénznek kétségbe­vont leszámolását felperes tartozik bizonyítani l). Megtörténik nem ritkán, hogy a felperes nem az ellen perel, a ki a pénzt felvette hanem egy harmadik ellen, a kinek számára, hasznára a felvétel történt, p. o. a gyám vette fői a pénzt, és a hite­lező az árva ellen; vagy egyház, község számára vétetett fel a pénz, és a hitelező az egyház vagy község ellen perlekedik; ekkor a pénz­nek az illetők hasznára lett fordítását is igazolni kell, kivéve ha a hi­teles közpecsét alatt történt a felvétel m), és az illető elöljáróságok az adóslevelet aláírták; ekkor a mennyiben a pénz nem a község hasz­nára fordíttatott, a hitelezőre nem tartozik, hanem a községnek lészen viszkeresete az illető elöljárók ellen n). Világos adóssági perben az alperes a perköltségekben is elma­rasztaltatik. Kivéve ha felperes késedelmet követett el o). A felperes pedig ha veszt is. nem téríti meg az alperes költségeit, ha egy harma­dik tettében forog, hacsak makacsul nem perelj. II. Könyvkivonati s számla követelési adóssági per r) ; ezek egy és fél év alatt, és ha könyv vagy számviteli kivonat törvényesen meghitelesittetett, 3 év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vitetnek. Bizonyittatik a keresk. könyvvel (1840: 16. 2. fej. 17, 3), mely ha rendes, pótló esküvel teljesen bizonyít s). IH. A csődper, vagy is midőn az adós hitelezőit másként,

Next

/
Oldalképek
Tartalom