Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

311 vagy végkép kielégíteni nem képes, csödpernek van helye. Erről tüzetesen szólunk a törvénykezés rendszerében. IV. S zámolási per, (computualis) bizalmas, társasági viszonyokból eredett kölcsönös követeléseknél, melyeket különben tisztába hozni nem lehet; biróság mint fen az I. sz alatt. A követelő követeléseit előadja, ellenfelét azok előadására felszólítva, igy a tisztára hozott tételek megállapításával az adóssági összeg meghatároztatik. Kamatok s költségek rendszerint nem járnak t). Uzsora per u) a szerződési kamatláb korlátozásának az uj törvény által v) történt megszüntetése folytán a töke és kamatok elvesztésére, vagy büntetésre nézve többé nem. indítható. Cselekvények miatt, melyek az eddigi törvények által tiltott uzsoráskodást képeznek, az adósnak szabadságában áll az eddigi törvényeken alapuló s a fölösleg visszafizetését tárgyazó jogát saját felperessége alatt érvényesíteni z). Azon uzsoraperek, a melyek az uj törvény kihirdetése napjáig végrehajtással még be nem fejeztettek, a mennyiben a tőke és kamatok elvesztésére vagy büntetésre is irányozvák, nem folytathatók, illetőleg az azokban hozott ítéletek végre nem hajthatók. Az adós azonban, ha a kereset a fölösleg tett fizetés visszatérítésére is intéztetett, a pert csupán erre nézve folytathatja, illetőleg az Ítélet e kérdésre vonatkozó részének végrehajtását eszközölheti; ha pedik a kereset erre nem volt irányozva, eme jogát saját felperessége alatt érvényesítheti aa). aj 1868 : 31. §. — bj Polg. tvkez. rendt. 93. §. — 1715 : 28. 3. §. c) Polg. tvkez. rendt. 475. köv. §§. Előbb az o. b. Érték. 27. 30. 33. 38. §§-ai szabályozták az illetőséget. V. ö. A magyar polgári törvénykezési rendtartás czimii munkám 6, §.* — dj Polg. tvkez. rendtar. 94. §. — ej U. o. 92. §. — f) Idézni szokás: Mátyás V. : 17. Ulászló I. 38. — 1659. 31. a kamatokra nézve 1647 : 144. E pert birói megintés vagy felmondás is meg szokta előzni, ba t. i. a fizetésre bizonyos határidő kitűzve nem volt, vagy ha a felmondás kiköttetett. Az első eset fontos arra nézve, a mint kamatok kötelezve voltak, vagy nem. V. ö. fennebb 106. §. — gj 1625: 53. a fehérlevélről szóltunk fennebb a 243. §-ban. hj Fennebb a 243. §. Polg. tvk. rendt. 169 §. — ij Ptkrdt. 171 §. — jj p. o. a kötelező kiállíttatott, előbb betáblázandó lett volna, aztán adatott volna a pénz, de a felek valamiben nem egyeztek, a kötelező pedig a hitelező kezében marad ; — vagy betáblázás után jön az adós, és a hitelező már nem adhatott annyit, a mennyiről szólt, igérte pótolni, vagy nem tette, vagy rögtön meghalt stb. — kJ Dec. 12. liqu. deb. Dec. 5. ad. inval. contr. 1729: 26. — lJ Dec. 5. ad invalid. contr. — mj Dec. 28 liqu. deb. — nj ide vehetők a fennebbi 244. §-bani megjegyzések is. — oj 244. §. De csak a mennyiben kérve voltak. 1647: 144. — pj Dec 22. 23. liqu. deb. Különben a Dec. 21. u. o. azt mondja, hogy nem; de a gyakorlat ellenkezőt tanúsítja. — Bővebben Kövy (Fogarassy) 602. és köv. §§. — rj fennebb 246. §. — sj Polg. tvkez.