Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

309 sérelmes tételeinek birói megvisgálását a belügyminiszt. határozat kézbesítésétől 3. hónap alalt a községre nézve illetékes bíróságnál kérheti. — A község követelései azonban a számadó ellen a számvizsgálati tárgyalás minden fokoza­tán a törvény értelmében biztosithatók. 1871 : 18. 126—130 §§. — A 1567: ö. szerint, a ki a megyei vagy városi hivatalnokokat hűtlenségről vádolja, és ártatlanságuk a számadásokból kiviláglik, kisebb dolgokban a beáruló minden beárultra nézve 100 frtra, fontossabbakban pedig arra büntettetik, a mire a vádlott tisztviselő, ha a vád alapos, volna ítélendő. — f.) Polg. törvkez. rend. 39. 42. 43. — g) U. o. 39. §. V. ö. a gyámi számadásokra nézve alább 344. §. — Számadási perekben az eljárás: Polg. tvkez. rdtart. 518—521. §. 248. §. Adóssági keresetek, perek. Előlegesen megjegyeztetik, hogy a szerződési kamatlábnak az eddigi törvényekben foglalt korlátozása az 1868. XXXI. t. cz. által megszüntetvén, az ezen törvény hatályba léptéig (1868. november 24-ig) létre jött, és akár felmondáshoz, akár felmondás nélkül bi­zonytalan időre kötött pénzkölcsönök visszafizetésére az adós az új törvény hatályba léptétől számitandó fél év letelte előtt törvényesen nem volt szoritható, kivéve, ha a visszafizetési határidő előrebocsátott felmondás folytán már az új törvény életbelépte előtt lejárt; és a fel­mondás nélkül bizonyos fizetési határidőhez kötött, valamint a váltó­kon alapuló kölcsönök e törvény szabálya alá nem tartoztak a). I. Az adóssági per sommás, vagy rendes; a mint sommás, vagy rendes eljárás alá tartozik b). A községi bíróság is Ítélhet 30 frt erejéig, ha a felek magu­kat a községi bíráskodásnak önkényt alá vetették; különben mint békebiróság csak egyeztet c). A sommás eljárásra nem tartozó adóssági keresetek a rendes eljárás alá tartoznak d). A biróság is a szerint indul, a mint az eljárás sommás vagy rendes e). Adóssági perekben felperes a hitelező, annak örököse, vagy engedményese; alperes az adós, vagy örököse. A patvarsági büntetés elkerülése végett tanácsos e záradékot betenni a keresetlevélbe: „betudván a betudandókat" vagy „a levonandók levonásával", ne­hogy felperes azt, mit netán már megkapott, újra követelni lát­szassák f). Az adósság valósága bizonyittatik kötelezvénynyel, fe­hérlevéllel, vagy tanúkkal g), sőt ellennyugtával is a kamatok felől, melyeket az adós fizetett. Ha a kötelezvény nem formaszerinti h), és alperes ellene kifogásokat tesz, a tartozást egészben tagadva, akkor a kötelezvény maga nem elégséges a bizonyításra, hacsak használat­tali megerősítés, vagyis a pénznek valóságos leszámolása a felperesi részről nem bizonyittatik; vagy az alperes részbeli tőke vagy kama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom