Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

306 nézve az illető megye közgyűlése előtt; szabad kir. városokban, és Jász-Kun kerületekben fekvő javakra nézve a városi tanács rendes ülésén. Hajdú városokban kerületi gyűlésen, végre bányai javakra nézve bányai hegymester és jegyző előtt; és az ily betáblázás más törvényhatóság alatti javakra ki nem terjedett. — Megyei kisgyülésen történt betáblázásnak törvényes ereje csak azon közgyűléstől számítandó, melyen a közgyűlés jkönyve hitelesittetett; ugyanazon közgyűlésen történt betáblázások pedig, különbség nélkül egy napon történteknek tekintendők. De az ugyanazon közgyűlésen történt betáblázások közt akármelyik napon történtek légyen, és városi tanács előtt az ugyan azon napon történtek közt elsőség nincsen b). 2) A betáblázásnak előbb kellett megtörténni, mintsem a csőd iránti folyamodás benyujtatott, különben ereje nem volt. 3) A fennebbiek szerint egyenlő erejű betáblázottak közt az elsőbbséget az adóslevél kelte határozta meg. Ha pedig az érték a betáblázás után tétetett le, az előbbség azon időtől számitandó, midőn a kötelezvény az abban kitett pénzbeli érték valóságos átadásával teljesedésbe ment c). 4) A betáblázás csak iugatlanokra adott elsőbbséget d). 5) Minden betáblázandó követelésnek határozott sommáról kellett szólni, különben semmi elsőbbséget nem nyert. 6) Az adóslevelek eredetben, a kereskedői könyvek, és váltótövényszéki Ítéletek pedig hiteles alakban voltak benyújtandók, továbbá nyilvánosan felolvasandók, és végzés által betáblázottaknak kijelentendők: a betáblázás magára az illető okiratra is fel, és bejegyzendő volt a betáblázási könyvbe, mely névsor szerint vezettetett, és abban a betáblázott iromány is lemásoltatott. Az ily jegyzőkönyvet mindenki szabadon dij nélkül megtekintheti; de kivonata levéltárnok által dij mellett adatik ki. 7) A betáblázás dija 200 írtig bezárólag 1 frt 30 kr. volt, azon fölül 3 forint. A kitáblázás ugyanazon hatóságnál ugyanazon módon, és csak a visszaváltott kötelezvény s Ítélet eredetben előmutatásával történt. Ha a kötelezvény eltévedt, a fél folyamodására az illető hatóság a helytartótanácsnak a másolatot megküldé, mely azt körlevél és hirlap útján kihirdette, és igy egy év multával, ha senki magát nem jelenté, a kötelezvény megsemmisettetett. Ha valaki ellen netán hamis, vagy kifizetett kötelezvény tábláztatott be, a kitáblázást csak a felmentő Ítélet felmutatása mellett eszközölhette; a kitáblázás azonban díjmentes volt. Szabad kir. városokat illetőleg átalános betáblázásnak nem volt helye; hanem ez csak az adós vagy a hitelező által különösen kijelölt