Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

285 midőn a szerződés bizonyos tárgyakra nézve attól feltételeztetik, ha az előbb kínálkozott vevő a bizonyos időben meg nem érkezik stb. A dolognak időközi haszna, gyümölcse a föltétel teljesültéig az igérőt illeti; kivéve hacsak a dolgot jó remény fejében előre át nem adta, mivel akkor az az átadástól kezdve a vevőt illeti. A megszüntető föltételtől függővé tett szerződés azonnal a megkötéskor létrejön, és megszűnik a megszüntető föltétel bekövetkeztével, melynek bekövetkeztéig a vevőt illeti ugy a haszon, mind a kár, és ha azon föltétel be nem következik, akkor a szerződés megerősödik, De ha a szüntető föltétel bekövetkezik, egymásnak mindent visszaadni tartoznak, a mit abból kaptak. Az időközi haszon azonban azé marad, a ki azt a szerződés tartama alatt húzta. A föltételes szerződésből származó jogviszonyok a szerződő felek halála után azok örököseire is átszállnak; és oly föltétel, mely a szerződő fél cselekvésében áll, hacsak személyéhez nem volt kötve, annak örökösei által is teljesittethetik. De ha az, kinek cselekvése föltételül ki volt tűzve, azt teljesíteni nem birja vagy nem akarja, akkor a föltétel nem teljesültnek tekintendő, és igy az annak fejében igérő kötelezettsége alól felszabadul. a) Ide vehető fennebb a 70. §. alább a 317. §. 7.) — b) A szerint a mint áll, vagy nem, p. o. megveszem, ha még az idei termésből semmit sem adott el, vagy ha a gabona magtái-ban, ős nem veremben van. c) Fen 146., alább 259. §. 229. §. XIII. Foglaló. Bánatpénz. Kötbér. I. Szerződéseknél foglaló is adatik, rendesen pénzösszeg, de egyéb is lehet, és magában csak a szerződés megkötésének jeléül szolgál, vagy biztosításul, a mennyiben jelentősebb. Ha az szegi meg a szerződést, a ki a foglalót adta, a foglalót elveszti; ha pedig az, a ki a foglalót elvette, tartozik a foglalót kétszeresen visszatéríteni. Sőt ha ezzel az illető fél meg nem elégszik, a szerződés teljesítését, vagy ha ez már a másik fél hibája miatt el nem érhető, kártérítést is követelhet.. De mindkét eset csak akkor áll, ha a megszegés szándékos, a) Ha pedig a szerződés teljesíttetik, a foglaló visszajár, illetőleg a kikötött fizetésbe beszámittatik. II. Bánatpénznek neveztetik azon összeg, mely többnyire nagyobb árveréseknél vagy bérléseknél jön elő. Ereje abban áll, hogy a vállalkozó vagy árverő, ha visszalép, bánatpénzét veszti. De ha a szerződést már tettével erősítette, p. o. a bérletbe belépett, akkor már visszalépését csupa bánatpénzzel nem menti. Azonban az, ki a bánat-