Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
III. rész: A követelések joga
286 pénzt elfogadta, megszegvén a szerződést, nemcsak a bánatpénzt visszafizeti, hanem a körülmények szerint kárpótlással is tartozhatik. Es a ki a szerződés betöltésében nem puszta véletlen, hanem saját vétke által akadályoztatik, tartozik a bánatpénzt megfizetni, b) III. Kötbérnek neveztetik azon pénzösszeg de egyéb dolog is, mely a szerződési kötelezettség biztosítására kiköttetik, és a szerződésszegőt terheli. Mennyi lehet, az iránt törvényünk nincsen, azonban a szerződés főösszegét is meghaladhatja, és átszáll az örökösökre. Jogi hatálya abban áll, hogy a szerződő fél vagy teljesiti igéretét, vagy a kötbért fizeti; mindkettőre azonban csak ugy szorittathatik, ha a szerződés világosan ugy szól, vagy pedig, ha az magából a szerződés természetéből foly; igy p. o. ha a gabonát ekkor és ekkor át nem adom, 1000 frtot fizetek; itt elválasztólag kell a kötbért venni, vagyis azt is, és a teljesítést együtt követelni nem lehet. De ha p. o. adósságfizetési határidő meg nem tartásához kötbér van kötve, akkor az adósság követelése a kötbérrel együtt jár. De ha a szerződés maga p. o. baleset okozta lehetetlenség miatt megszűnik, akkor a kötbér is megszűnik. Ugyauezt kell tartani akkor is, ha a szerződés megerőtlenittetik. c) Kiskorúságban kötött és a visszahuzás esetére kötbérrel erősített szerződést a teljeskor elértéig vissza lehet vonni, a nélkül, hogy a kötbér követelésének helye lenne, mivel a visszahuzás a törvény különös kedvezménye, melyet a kiskorúságban kötött s amúgy is tökély étlen köt béres szerződés által mellőzni nem lehet, d) Oly esetekben, midőn csupán a kötbér követeltetik, a perköltségek is megitéltetnek, mivel a kötbér világos adósságnak tekintetik, e) a) Hszem. tábl. 24993/1868. — bj Bánatpénzt máskép „ovadékpénz" a szerződésszegő fél még akkor sem követelheti vissza, ha ellenfele a szerződés megszegéséből eredett kárát határozottan ki nem mutatta is. Hszem. tábl. 15411/ 1868. — cj Frank 304. §. Világos törvényeink, melyek ezek mennyiségét, (kivéve alább a 256. §.) és termeszetét tüzetesen meghatároznák, nincsenek. A kötbért illetőleg ugy látszik, hogy ez gyakori kérdés tárgya volt, főleg az osztályok, peralkuk körül, az azokból eredett kötelezettségeknek a támasztható perektőli biztosítása tektntetéből; példák a Dec. 1. 2. ad desumptkm. Vinculi. — Ezekről az osztály illetőleg alább a 412. §-ban. A volt Hszemélyes táblai ítéletek elvei szerint: Adóssági perekben a kötbér megítélésének nincs helye: minthogy azt kamatok pótolják (?!) 16839/1868. — A kötbér, ha oly körülmények, melyek a kötbér elengedését vagy mérséklését vonnák magok után; fen nem forognak: megítélendő a követelés és kamatokon kivül is. 2188 1867 A követeléssel arányban nem álló, túlzott kötbér e czimen mellőzendő, és csak a törvényes kamat czimen és összegében ítéltethetik meg (a fenforgó esetben 1150 frt. volt a tőke, 500 frt. a kötbér) — 16790/1867. De miután az 1868 :
