Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

282 226. §. X. A szerződések betöltése. A törvényesen kötött szerződések teljesitendők, a) és pedig ugy, a mint a szerződésben kiköttetett, és a mint a törvény kivánja, vagy a dolog természetéből következik; átalában a teljesítésnek olyannak kell lenni, a mint azt a szerződésekkel járó bizalom és a becsületesség megkívánja b), A ki a kétoldalú viszonos szerződésnek betöltését kivánja, szükség, hogy azt maga részéről betöltse, vagy arra magát késznek nyilatkoztassa, különben ellene a másik fél kifogást tehet, hogy vagy épen nem, vagy nem ugy, mint kellett vala, teljesítette; ha tehát ez az ellenfél részéről kétségbe vonatik, bizonyítandó. Ha az állíttatik, hogy többféle teljesítések közül nem mindanynyi, vagy bizonyos nembőli teljesítéseknél nem az egész mennyiség szolgáltatott ki, akkor az ellenfél tartozik bebizonyítani, hogy ö kötelezettségét egész mérvében teljesítette. A ki azt állítja, hogy a teljestéskor hibás tárgyak adattak, vagy még az átadandott mennyiségből hiányzik, azt bizonyítani tartozik, ha a teljesítés előtt vagy annak alkalmával a dolgot láthatta, tapasztalhatta és kifogást nem tett; ellenkező esetben a teljesítő tartozik bizonyítani, hogy teljesítése mind mennyiség, mind minémüség tekintetében a szerződésnek megfelelt c). Egyoldalulag a szerződéstől visszalépni vagy a teljesítéstől vonakodni átalában nem lehet, mivel a szerződésből jogot nyert fél követelheti, hogy a szerződés egész értelmében és mérvében teljesítessék. Különösen nem lehet visszalépni azért, hogy a másik fél még a maga részéről nem teljesített, hacsak annak teljesítése korábbi időhöz nem volt kötve, vagy azon ürügy alatt, hogy a megkötés és teljesítés közti időközben a körülmények változtak, és a viszonyos teljesítés nincs többé azon arányban, mint akkor volt, hacsak e tekintetben különös megállapodás nem történt. Ha a szerződés tartalma vagy a viszonyokból kivehető szándék oda mutat, kogy a szerződés bizonyos időpontban és annál sem előbb, sem utóbb, vagy egy bizonyos időpontig teljesíttessék; annak nem teljesítéséből a másik félnek joga lészen a szerződéstől ellálani és azt, mit már maga részéről adott, visszakövetelni. Ha a felfogadott munkás kötelességét menthetlenűl elmulasztja, a fogadó, ha érdeke őt sürgeti, mást fogadhat és kárát azon, ki okozta, követelheti d). Ha pedig a válalkozó hibát ejtett, p. o. az. építőmester a tervet mellőzve kénye szerint épített, az ellen az előbbi állapot helyreállítására és az okozott rövidség pótlására czélzó keresetnek van helye, e)