Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

283 a) 1486: 17. 1492: 38. 1723 : 31. 8., §. ez utóbbi törv. czikben kimondott elv idéztetetik a Dec. 2. ad impl contract-nál. — b) Ez annyival inkább kivánatos, minél bizonyosabb az, hogy a forgalomban a bizalom fentartása a törvényhozás és a biróságok főbb feladatainak egyike. — c) Ide veendők a fennebbi 204—215. §§-ok, mivel azok tüzetesen ide vágnak. — d) Különös törvényeink vannak a mezei munkák elvállalása iránti szerződéseket illetőleg az 1840 : 9. 37. §-a alapján, ezekről mint a mezei rendőrségbe vágókról alább a 288. §-ban. — ej E §-ra vonatkozólag 1. Erank. 284. és 304. §§. 227. §. XI. Váratlan esetek. — Haszon. A szerződés megkötése és a teljesítés közben a szerződés tárgyát vagy magokat a feleket váratlan eset is érheti, de haszon is eredhet. Feltéve, hogy ilyesmiről a felek egymásközt nem intézkedtek, és sem egyik sem másik félnek hibája, vétke fen nem forog a) I. Mi a váratlan esetet illeti: Ha a szerződés tárgyát meghatározott dolgok, darabok, teszik, és a teljesítés váratlan eset miatt, mely azokat tönkre tette, lehetetlen, ily baleset a szerződést foganatlanná teszi, és a kárt a dolog uré viseli. De ha a jószág csak részben romlott meg, az is csak az urának árt, és ha a szerződés viszonyos teherrel volt kötve, p. o. adásvevésnél, akkor is foganatlan marad a szerződés, ha csak a vevő a tárgyat romlott állapotban is elvállalja, de követelheti, hogy a dolognak törvényes becsüje folytán kiderülendő árkülömbség a kikötött árból levonassék. A szám s mérték szerinti tárgyaknál, melyek bizonyos nemből köttettek ki a baleset által okozott teljesitési teljes vagy részes lehetetlenségre nézve ugyanaz áll, mi az egyes tárgyakra nézve. Ha a jószág, melyet bérbeadni kellene a megkötött szerződés szerint, elveszett, a baleset a szerződést felbontja; akkor is ha a jószág időközben annyira megváltozott, hogy a kitűzött czélra p. o. ló hoszszabb útra nem használható, a másik fél visszaléphet, vagy ha a szerződést állja, egyszersmind kívánhatja, hogy tartozása illő mértékre leszállítassék. Ha bizonyos nembőli tárgyak már kimérettek, megmázsáltattak, annak megtörténte után a baleset a vevőt sújtja; de ő azért kötelezettsége alól nem menekül. Személyes teljesítéseknél, ha a vállalkozó baleset miatt nem teljesíthet, a szerződés foganatlan. A ki pedig elvállalt munkájában, személyében, vagyonában károsodott, ennek fejében a másik féltő) mit sem követelhet.