Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
III. rész: A követelések joga
281 225. §. IX. A szerződés által jogosított és kötelezett személyek. A szerződésből egyelőre csak a szerződő felek jogosíttatnak, illetőleg köteleztetnek egymás irányában. De gyakran történik, hogy valaki valakivel ugy szerződik, hogy az egy harmadik javára tartozzék valamit teljesíteni; ha ily esetben a kötelező fél magát ugy kötelezi, hogy a másik fél irányában szintúgy mint azon harmadik irányában is kötelezve legyen, akkor a szerződésből egyelőre mindketten jogot nyernek a teljesítést követelni, de ha azon harmadik később a szerződéshez világosan hozzá járul, vagy a közvetlenül néki megkezdett teljesítést elfogadta, akkor azon harmadik a szerződésből önnállő jogot nyer, és az illető félnek, kivel közvetlenül a szerződés kötetett, csupán a be nem töltésből származható szerződési igényei maradnak fen. Miglen a szerződést a harmadik, kinek javára történt, világosan, vagy hallgatag a megkezdett teljesítés elfogadása által magáévá nem tette, addig a közvetlen szerződő fél a kötelezettet kötelezettsége alól fel is mentheti a). A szerződésből származott jogok és kötelezettségek, a mennyiben nem szorosan személyesek, az örökösökre is átmennek, de csak az örökség erejéig b). Ha a szerződés a telekkönyvbe van bekebelezve, az abból származott kötelezettség az ingatlannak, melyet terhel, minden további megszerzőjére átmegy, és a jogosítottat annak minden birtokosa ellenében megilleti c). a) p. o. A. B-vel, ki ellen bizonyos követelése van, ugy szerződik, hogy az C. javára fizessen, kinek A tartozik, vagy ha nem tartozik is, csupán C. javára, hasznára köttetik ki bizonyos évi fizetés, vagy bármi más teljesités, és gyakran az ilykép valakit más hasznára kötelező fél kötbért is köt ki maga részére a szerződés nem teljesitése esetére. Ily szerződésből B. C. részére köteleztetik a teljesítéssel, és ha C. a szerződésről tudósítva abba, mi belőle reá néz, beegyez, vagy a megtörtént részfizetést elfogadja, közvetlenül ő lesz a jogosi tott; az A. pedig B. ellenében a szerződésbőli igényeivel p. o. a kötbér megvételére mind addig birand, mig B. a szerződést nem teljesítette, s mig a viszony fenáll. — b) I. 29., 30., 82. elvileg. — Dec. 10. de. evict. - V. ö. alább 248. §. ptvkv. 548. V. ö. Frank 305. §. Az egy harmadik javára kötött szerződés mindenkor annak javát, hasznát föltételezi, a ki egy harmadik javára köteleztet valamit, különben a szerződést foganatlannak mondja; igy ha A. igéri nékem, hogy B-nek 1000 frtot ád, és köztem és A. közt semmi érdek fen nem forog, sem én, sem B. az ily Ígéretből jogot nem származtathat. — Gyámok, gondnokok által képviseltjeik javára történnek a szerződések, de azok e szabályok alá nem esnek; mivel ezek képviseltjeik mint szerződő felek nevében állnak, és képviseltjeik harmadikként nem tekinthetők. — c) Auszt. ptvkv. 443. §. fen. 99. §.
