Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

280 főtárgyára, annak lényeges vagy mellékes bár, de világosan kikötött tulajdonságaira hat, a szerződésből a megcsalatottnak kötelezettsége nem származik; ha pedig a csalás a szerződés tárgyának csak mellékes és világosan ki nem kötött tulajdonságaira hat, valamint a fennebbi esetekben általában ugyanazon szabályok állnak, melyeket fennebb a III. alatt előadtunk h). Az erőszak, félelem utján létrejött szerződések későbbi érvenyes beegyezés, elfogadás által megerősödhetnek; ugyanazok, valamint a csalás által létrehozottak is, ha a sérelmes fél a szerződés megtámadási jogáról világosan vagy hallgatólag lemond, megerősödhetnek i). A semmis szerződésből egyenes jog s kötelezettség nem származik. De a mi ily szerződés alapján már adatott, teljesittetett, az járulékaival együtt visszakövetelhető, sőt a körülmények szerint teljes kárpótlásnak is lehet helye Jc). aj V. ö. fennebb a 64. §. t. — b) Ennek példája a Sent. 10. ad invalid. Transact. et tract. Frank 288. §. Az ausztr. törvény csak a félelmet emliti, mivel azt, és nem a kényszerítést veszi fel a cselekvény indokául, azonban a tettleges erőszak által okozott jelenvaló és folytatott kényszer, illetőleg félelem, és a fenyegetésből származó félelem közt különbség van; a mint azt a szász codex is a 855. és 857. §-ban a tettleges erőszakról, a 96. 856. 857. §§-ban a félelemről szólva megkülönbözteti. — cj Auszt. ptvkv. 870. §. Hogy ily esetekben a bíróságnak fontos feladata van, az bizonyos, főleg ott, hol mint nálunk, ily esetekre positiv szabályok kimondva nincsenek. — Az auszt. ptvkv. a midőn a 875. §-ban kimondja, hogy ba az igérő felet egy harmadik igazságtalan és alapos félelem által kényszeritette valami szerződésre, a szerződés érvényes, csak azon esetben tesz ezen elv alól kivételt, ha az elfogadó fél részt vett a harmadiknak jogellenes cselekvényében, vagy azt nyilván tudnia kellett; — ezt elfogadhatjuk a forgalom biztonsága végett, mivel ha az, kivel a szerződés történik, a másik félnek félelméről nem tudott, vagy nem tudhatott, érvényesen szerződött. — áj V. ö. fennebb a 64. §-t. Frank 286. 287. §§. — ej így az auszt. ptvkv. 876. §. — fj U. o. 873. §. — g) TJ. o, 871. 872. §§. — TiJ U. o. 871. 872. 875. §§. - V. ö. Frank 289. 290. §§. A rábeszélésből kártérítési felelősség származbatik. Hszem. tábl. 2200/1867. — i) P. o. alább a nőrablásnál a 318. §. — Jc) Az auszt. ptvkv. 874. §. szerint is : a ki valamely szerződést ravaszság vagy igazságtalan félelem által eszközlött ki, a káros következményekért elégtétellel tartozik. A 877. §. Ki valamely szerződésnek a beegyezés hiánya miatti megszüntetését kívánja, tartozik mindazt visszaadni, a mit az ily szerződésből a maga hasznára kapott. — A házasságot illetőleg mindezekről alább a 318. §-ban. — A felén túli sérelemről emlékszünk alább a 250. §-ban. — írástudatlan személyek a szerződés valóságos tartalmára nézve fenforgott tévedésnek megajánlott bizonyításától el nem zárathatnak. A bebizonyított tévedés a szerződést azon mérvre szállítja le, melyben azt a kötelezett fél értette és elfogadta. Hszem. tábl. 19882/1867.