Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

279 revehette, hogy az add tévedett, ha az adó az adott segélyt visszaköveteli a fenforgó tévedés iniatt, azt jogosan teheti. Ily eset előfordulhat összeszámolásnál is, ha abban tetemes hiba történt, és ily hibás összeg felett elismervény vagy kötelezvény állíttatik ki, és később a kötelezett észreveszi, hogy tévedt, mivel a hibát az összeszámoláskor Í> másik fél is észrevehette volna e). 2) Ha a tévedés az egyik szerződő fél részéről a másik fél személyére nézve forog fenn: az ingyeni, jutalmazó szerződést megrontja ; mivel az ily szerződések mindenkor a másik fél személyére való tekinteteken alapulnak, p. o. ajándékozásnál tévedés az ajándékozott személyében; hitelbe eladásnál; mert ha tévedés fen nem forog, lehet, hogy a tévedő semmit, vagy legalább annyit nem hitelezett volna. De a viszteherrel járó szerződéseknél a személybeni tévedés alig jöhet figyelembe, mivel azokban nem annyira a személy, mint a viszteher, viszonyos teljesités jön tekintetbe, mint adás-vevésnél, cserénél ; és legfölebb csak akkor árthat a szerződésnek, ha a viszteher tekintetében a másik fél a személyre nézve feltünőleg kedvezni akart p. o. rendkivül olcsó áron adva; és ez esetben a tévedő fél a szerződést megtámadhatja; de csak akkor, ha a másik fél, mint fennebb az 1) alatt megjegyeztetett, a tévedést a feltünőleg olcsó ár miatt észrevehette f). 3) Ha a szerződés tárgya körül forog a tévedés, különbséget tesz, vájjon a fő tárgyra, annak lényeges vagy világosan kikötött bár mellékes tulajdonságaira, vagy csupán csak a mellékes és világosan ki nem kötött tulajdonságaira vonatkozik. Az első esetben, melyben megtörténhetik az is, kogy mindkét fél tévedésben van, p. o. a dolgot mindketten aranynak vagy ezüstnek vélik, pedig nem az; — vagy bizonyos földet értett mindkettő, de nem ugyanazon egyet, vagy ha az anyag kelme megnevezett gyárból volt kikötve, és nem abból való, — az akarat egysége a tárgyra nézve hiányozván, jogos szerződés létre nem jöhetett. A melléktulajdonság iránt fenforgó tévedés, ha csak a melléktulajdonság világosan kikötve nem volt, vagy a szerződő fél kijelentett czéljából természetesen következtethető, a szerződést fel nem bontja, legfölebb kárpótlásra ád okot; p. o. ha a tárgyak mértékében, súlyában, aránylagos jóságában fogyatkozás forog fenn g). IV. Tévesztés vagy csalás is foroghat fenn, főleg a 3) pont alatti esetekben, de különben is átalában, ha a szerződő fél a személyre vagy tárgyra nézve hamis állításokkal, rábeszélésekkel élt. Ily esetekben, ha a fenforgó szerződés a csalás vagy csalárdság nélkül a személyre vagy tárgyra nézve meg sem köttetett volna, vagy legalább nem azon mérvben mint megköttetett; vagy ha a csalás a szerződés