Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

278 másnak vagyonából valamit olcsó áron ad el, az ily szerződés megállhat, mivel a fenyegetés jogos, és a hitelező követelését, melyre a fenyegetést irányozta, a törvény utján is érvényesíthette volna. A félelemnek alaposnak kell lenni, vagyis olyannak, hogy azt a fenyegetésből alaposan következtetni lehessen, és elégséges roszat, mitől félni lehet, foglaljon magában. Ennélfogva a hiú vagy alaptalan félelem, melyet valaki magának más hibáján kivül csupán saját képzelődése vagy babonás hite által okozott, figyelembe nem jöhet. Annak megitélésében, vájjon a félelem alapos volt-e vagy nem ? legközelebb a fenyegető rosznak a cselekvéssel, melyre irányozva volt, összevetéséből kell kiindulni, vájjon t. i. azon rosz következmény, melyet a cselekvőnek, ha a fenyegetésre nem hajt, eltűrnie kell vala, nagyobb roszat foglalt-e magában a cselekvőre nézve, mint az, melyet a fenyegetésre hajtva, és beegyezve, vagy magát kötelezve, magának okozott ? továbbá a személy és a körülmények is méltó figyelembe veendők; mert a félelem foka a fenyegetett személy egyéni testi és lelki állapotától is föltételeztetik; és nem épen oly félelem jöhet csupán tekintetbe, mely az erős emberre is hat; elégséges ha a szóban forgó cselekvő a félelem által lelki zavarba hozva itélö tehetségével oly szabadon, mint azt a szerződéseknél az akarati elhatározás kivánja, nem élhetett. Becsület veszedelmétőli félelem gyakran elég súlyos okul szolgálhat a szerződésnek egészben vagy részbeni erőtlenitésére, és gyakran nem csupán az illető fél saját veszélye, hanem családjáé is fenföroghatott, mi szintén méltó figyelmet érdemel. De a szerződő félnek netán magasabb rangja, befolyása, tekintélye, illetőleg az ezekből következtetett félelem a szerződésnek félelem alapjáni felbontására elégséges okul nem szolgálhat c). HL Tévedés fenforoghat a szerződő fél részéről másnak hibáján kivül, a másik fél személyére nézve vagy a szerződés tárgyára nézve d). 1) Ha a tévedés a szerződő fél részéről forog fen a nélkül, hogy azt más okozta, tehát ő maga a hibás, akkor a szerződés rendszerint megáll, p. o. valaki bizonyos dolognak nevét felcserélve boltban vásárol valamit, a vétel megáll és a vevő a névbeni tévedéssel magát aligha mentheti. De ha a tévedés magokból a körülményekből feltűnhetett a másik szerződő félnek is, p. o. a fennebbi példában a czélt is kijelentve, melyre azonban a nevezett dolog egyáltalában nem illik, következve az eladónak a tévedést szükségkép észrevennie kellett, akkor az eladó a vevő tévedését maga hasznára nem fordíthatja. Ily eset jöhet elő a segélyt kérő és adó közt, ha ez p. o. szerfelett nagy bankjegyet ád a segélyt kérőnek, melyből az maga is ész-