Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
235 végett, ha pedig a mérték 12 frtot meghalad, 12 frt vétetik meg, rövid uton. A büntetés megvételét akadályozó nemesre 100 frt, a nem nemesre 40 frt büntetés vár. a) II. A kir. ügyésznek a korcsmáltatási jogot kiváltság nélkül bitorló elleni b) ugyszinte a kir. városi tiszti ügyésznek a városban lakó és kiváltság nélkül korcsmát nyitó nemes e), vagy a földesúrnak bárki elleni cl) mindenkor a kir. tábla előtt folyt kereseteik, melyekben az alperes a kir. ügyész ellen 100 évi, mások ellen 32 évi csendes gyakorlatot tartozott igazolni, az 1852. nov. 29. cs. nyiltparancs által megszüntettek, és a folyamatban találtak hasonlókép, hacsak már végitélettel ellátva nem voltak, e) Ili. A közbirtokosoknak keresete az ellen, ki italmérési jogát megintés után is idegennek adja haszonbérbe az 1655.31. 1659: 47. A büntetés ugyanaz mi az erőszakosságé, f) a) 1659 : 71. A mértékekre való ügyelést kh\ városokban is előbb a megye gyakorolta 1714: 63. most magok a kir. városok. — b) 1: 23. 78. II: 7. — c) 1598: 35. — d) az 1659: 51. 1598: 35. alapján. — ej 1852. nov. 29 cs. ny. par. 4. §. és 26. §-a. De ha valaki újból kezdené gyakorolni: akkor ellene a törvények alkalmazásba jöhetnek ; mivel a ny. p. 4. §-a a fennlévő birtoklást védi az inditandó keresetek ellen, de a mely újból kezdetnék, arra nézve a törvények erejökben fenállnak. A fen álló korcsmajog kiterjesztéséből eredett birtokháborit. keresetek a bíróságok elé, és sommás útra tartoznak. Sem. sz. 533/872. — Urb. korcsm. jog szabályozása végetti kereset urb. útra tartozik. Hsz. tábl. 17443'1866. De a községet megillető bormérés gyakorlatának szabályozása, valamint a földesúri jog csonkításának megbüntetése közigazgatási útra. 1868. jul. 7-ki belügyminist, rendelet. — f) Az 1655: 31. 1659: 47. Sőt a közltirtokosok a haszonbéri sommát az alispán kezébe letévén megintés után önhatalommal is elfoglalhatják a korcsmát, és az idegen haszonbérlőt kivethetik. Ezen kereset illeti a szomszédokat is. De ezt az 1852. nov. 29-ki cs. ny. par. 18 §-a, megszüntette. 179. §. II. A m é s z á r s z ék i és III. m al o mj o g. I. A mészárszéki jog a mészárszék tartásában, és a szokott húsnak fontonkinti árulásában állott. Illette a kir. városokat, szabad községeket és a földesurat is bizonyos megszoritásokkal. E jog kiváltság utján vagy időmúlás által is megszereztethetett a). Ha azonban a földesúr elegendő hust nem vágatott, akkor a jobbágyoknak is megengedtetett, ha ebbéli szándékukat az uraságnál eleve bejelentették, valamint midőn valamely különben egészséges marha további tartásra nem volt alkalmas, a jobbágy azt levághatta s kimérhette, vagy a mészáros által kimérethette, b) Oe a földesúri kizáró mészárszéki jog" az 1853. mart. 2. pátens
