Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
236 szerint az úrbéri kárpótlási összegbe betudván megszűnt, r) Különben a mészárszéki jogból hasonló perek származtak, mint a korcsmáltatási jogból, d) II, A malomtartás szintén a kizáró földesúri jogok egyike és jogot ád a törvény a földesúrnak a jobbágy malmát kibecsültetni még akkor is, ha a jobbágy kiváltságot, vagy szerződést mutathat, e) Az 1853. mart. 2. ny. parancs a malomjogra nézve az eddigi törvények határozatait fen tartotta, f) a) II: 9. Sent. 7. 13. 14. ad rabi. benef. curial. — bj 1836: 6. 6. §. — c) 1853. mart. 2. urb. kárpótl. nyiltparancs 2. §. dj alatt; és fennebb a 174. §. — d) fennebb a 178. §. I. II. — e) 1836 : 6. 8. §. — f) ny. par. 24. §. fennebb 172. §. végén. — Az idézett 1836 : 6. 8. §. ugyan azt mondja: „bárminemű malom" de ez alatt a gőzmalom nem érthető, mivel akkor még az ország" ban egy sem volt; és igy a gőzmalmok felállítása a szabad ipar tárgya ugyan, 1872: 8. 8. §. — de a kir. kisebb haszonvételi jog fen van tartva, u: o : 105. §. g). — A hajómalmok iránt 1. a közmunka- és közlek. minister 1867. 4 916. és az 1868. mart. 14-ki rendeleteit az ideigl. hajómalmi rendszabályt illetőleg. — Az 1872 : 8. 8. §. a vizi malmok felállítására nézve a íenálló törvényekre utal. u : o : 105 §. ej. 180. §. IV. Vám- és révjog. A vám- és révjog azon jog, melynélfogva a a tulajdon költségen épitett hidon, uton, vagy átjáró kompokon járóktól személymajd szekér és marhaszám szerint a felsöség által szabályozott vámvagy révdíjat lehet szedni. E jog egyenesen kiváltság utján szereztetik, mely keltétől egy év alatt kihirdetendő és foganatba veendő különben elavul, a) Ellenmondhat azonban az ily joggal már előbbi kiváltságnál fogva élő szomszéd: a tiszti ügyész ha azt fölöslegesnek tartja, a fenforgó sérelem miatt b). A hasztalanná vált vámok eltörlésére való felügyelet az alispánoknak hivatalvesztés alatt kötelességül van téve, c) és ha valaki a megyei végzés ellenére az eltörlött vámot fentartaná: birói megintés után először 100, másodszor 200 frt büntetés alá esik, mely a végrehajtó birót illeti; harmadszor pedig a kir. kincs javára a vámhelyet is elveszti, de közbecsü árán visszaválthatólag. d) A vámtulajdonos köteles az utakat, hidakat, réveket, hajókat, melyek használatáért vámot szed, jó karban tartani; és ha ezt elmulasztja: teljesitésére birói megintés után tiszti ügyészi keresettel az emiitett háromszoros büntetés alatt szorittathatik, e) egyszersmind kártérítéssel is tartozik. A vámfizetés szekértől és marhától jár; és gyalog ember hidon kivéve a budapesti lánczhidat f) és a koinpokoui átjárásokat —
