Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
234 soké, hacsak valamelyiknek közülük kizáró szabadalma, vagy az arányosság még köztük behozva nincsen, a) — Illeti továbbá az úgynevezett udvartelkeseket, (curialistákat) kiknek csupán kiváltságos udvartelkük van, de különben nem közbirtokosok; de a kiváltságban az italmérési jognak vagy világosan, vagy legalább a kir haszonvételek megemlítésének ben kell lenni, b) És a kir. városban lévő egy-egy udvartelket, bár időközben több részekre osztatott legyen is, csak egy rendű korcsma illeti, c) A serfőzési jog pedig a birtokkal járván a kir. haszonvételek közé nem tartozik, d) Illeti végre A jobbágy községet is, mert minden jobbágy-község, melynek t. i. különös birája és esküdtjei vannak, a hely fekvése, és kiterjedéséhez képest, egy vagy több korcsmában bort mérethet, éspedig ha saját szőlőhegye van, sz. Mihálytól sz. Györgyig, különben csak karácsonig, és nem csak helybelit, hanem másünnét behozottat is. Ha a földesúr a korcsmák száma iránt a jobbágyokkal meg nem egyezhetne, a biró határozza meg, ugy azonban : hogy a bormérés csak benn a helységben mehet, s nem azonkívül, vagy sátor alatt, kivéve országos vásárkor. Szőlőhegy neve alatt pedig a törvény csak oly tájakat ért, melyek az uraság világos engedelmével szőlővesszőkkel beültettek, s melytől a földesúr kilenczedet, tizedet, vagy hegy vámot, vagy hasonló bért szedett. Ha egyes jobbágy, vagy a kiszabott időn kivül a község korcsmát tart, csap alatt levő minden borát veszti. De a szőlőhegyen széllyel lakó gazdák maguk munkásainak, a hol ez az uj törvényig szokásban volt? mérhetnek. Hordókban pedig bort a lakosok szabadon, s díj nélkül behozhatnak, akár saját használat, akár kereskedés végett. Sőt betegség vagy lakadalom esetében kisebb mértékben is. e) Az 1853. mart. 2. ny. parancs a volt jobbágyok korcsmáltatási jogát az eddigi úrbéri törvényekhez képest fentartja. f) a) 1836 : 12. és alább a 178. §. Szereztetik kiváltság által vagy elévüle's utján is használtatik. — b) Udvartelkek, curiák voltak kir. városban is, melyek a kir. város területéből mintegy kiváltak, kiváltság alapján és minden városi tartozás alól mentesek voltak, 1598: 35. 1. §. szól ezekről az 1836: 12. 9. 11 §. is, említtetnek alább is a 291. §-ban. — c) Sent. 9. 13. ad subl. benef: curial. — d) dec. 3. ad subl. benef. curial. — e) 1836 : 6. 2. §. Bővebben Frank 218. §. Sőt az 1868. jul. 7-ki belügym. rendelet szerint a termelők saját termésű boraikat saját helyiségeikben — de álló s ülő vendégek teljes kizárásával rendesen bedugaszolt és saját pecsétökkel vagy ónlemezzel ellátott üvegekben eladhatják. — f) Ny. par. 23, §, fennebb 172. §. Ért. VI. 1. §. 178. §. A korcsmáltatási jogból származó perek. I. Tiszti ügyészi per azok ellen, kik törvénytelen, hamis mértéket használnak, a szolgabíró előtt az 1659 : 71. alapján elkobzás
