Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

182 tethette, — világosan fentartotta. — őj 1848 : 9. — ej 1848 : 12. — E kárpótlás eszközléséig gondoskodott a törvény (1848: 9. 5. §.) arról is, hogy az urbériséget vesztettek adósságaik végett, melyek javaikon, hová az úrbériek is tartoztak, feküdtek, a törvény további intézkedéséig meg ne támadtassanak: kimondván : hogy a kereskedési viszonyokból származott váltók kivételével egyéb adóssági követelések fel ne mondhathassanak. csupán kamatai lehettek beperelhetők. Ez volt az u. n. „Moratórium", melyet a, ptörvkvet bevezető 1852. nov. 29. pátens a IX. czikkben fentartott; de az 1854. jan. ltj-ki a 71. §-ban a kárpótlási összeg utalása iránti hirdetményben foglalt javakra nézve a moratóriumot a hirdetvényben kitett tárgyalási határnaptól fogva megszűntnek kijelentette. — f) L. al. 156. §. I. — g) L. al. 155 — 175. §§. 155. §. TJ r b é r i földbirtokok. Úrbéri vagy jobbágyi földbirtokok voltak honi törvényeink szerint: I. A jobbágytelkek. Állottak belső telekből, (fundus intravillanus) és külső tartóz mányokből (fundi extravillani) vagyis szántóföldekből, rétekből és úgynevezett pótló földekből (fundi adjustationales). A belső egész telek, melyen a jobbágy háza, udvara, csűrje, kertje állott, egy holdra határoztatott; vagyis két pozsonyi mérő alá való földre a), a hol szükséges volt, ennek hiányát a külsőség pótolta, ellenben a felesleg a külsőségnél beszámíttatott b). A szántóföldek és rétekbőli illetőség mennyiségét tekintve különbség volt nemcsak a megyék közt az egykori népesség tekintetéből, hanem a helységek között is, melyek minden megyében három vagy négy, ritkábban két vagy öt osztályba soroztattak, a szántóföldek termékenysége és a kereskedés könnyűsége szerint. - A r ét e k pedig három osztályra szakadnak, a szerint a mint a sarjú minden évben vagy csak néha, vagy épen soha se terem. Szántóföldeken legkevesebb 16, legtöbb 40 hold; rétekben legkevesebb 6, legtöbb 22 kaszáló egy egész telekre A fél-, negyed- és nyolczadrész telkek földei egyenes számarányban vannak ej; és a kik egy nyolczadnál is kevesebbet birtak, azok a zsellérek közé számíttattak d). Ujabb törvény pedig azt rendelte e), hogy a régi hiteles összeírásba foglalt és e szerint valóságos zsellértelkek megmaradván, jövendőben a zsellértelekre is legalább 150 négyszög öl adassék, és a mi több, arra nézve a földesúr törvényes bizonyság előtt alkura léphessen vagy a zsellért arányos jobbágyi állapotra emelhesse. — Terméketlen és végkép haszonvehetetlen földeket illetőségbe adni nem lehetett. És a mi föld vagy kaszáló Va holdnál is kevesebb volt, számba sem jött.