Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

183 A hold térmértéke is különbözik a föld termékenysége és fekvése szerint 1100, 1200 és 1300 négyszög öl között f) — Kaszálónak pedig fölmérés nélkül oly darab föld vétetett, melyen esztendőkint a sarjút be nem tudva egy szekér széna megterem g). A hol pedig hiány van, egy kaszás rétet egy hold szántófölddel vagy viszont pótolni lehetett, a termékenység arányát is megtartva h), és a pótföldeket a mennyire lehetett, külön csapásban is kellett kiadni. Szőlő vagy erdő szántóföld helyett el nem fogadhatott i). II. Telken kivül járó földek (tündi extrasessionales) az irtások, szőlőskertek, melyek ipari földeknek is (industrialis) neveztettek. II]. Ur barialis vagy majorsági, censualis földek, ugy a mennyiség mint a velük járó tartozás különbfélesége szerint; az elsőktől úrbéri, az utóbbiaktól szerződési tartozások teljesittettek. IV. Telepitvények, vagyis azon majorsági í öld területek, melyeket a föld tulajdonosa egyeseknek vagy többeknek évi szolgálmányok fejében szerződés mellett haszonvételre engedett át, s melyeken községek keletkeztek k). V. Puszta telkek (sessiones desertae), melyeken bármily okból jobbágyok nem voltak. VI. Maradvány földek (fundi remanentiales), melyek a törvényes felosztáskor a jobbágyoknál mértéken felül találtatván,'tőlük elestek l). a) Az 1836 : 5. szerint, melyhez csatolt táblázatok az úrbéri állománynak az egész országban megyék szerinti osztályozását kimutatják. Urb. I. 1 §. — b) 1836. 5. 2. §. Hol a báz tövében szőllőkertek találtattak, ezek is a belső telekhez tartoztak. A pótföld azonban azon föld természetét követi, melyet pótol. — cj 1836 : 5. §. 6. á) Lásd fennebb a zsellérekről a 49. §-ban. — e) 1838 : 5. 8. §. — f) Lásd az 1836 : 5-nél a táblázatokat. Ujabban az u. n. katastrális holdakban is számítanak, mely 1600 négyszeg ölet tészen. — g) Az úrbér végrehajtására szolgáló utasítás. C. II. §. 9. — hj 1836. 5. 2. §. — i) U. o. C. V. §. 30. II. §. 10. - Frank: 203. §. — ^ 1873. 22. alább 166. a) és 166 b) §. alább a 195 és 198 lapon. - Ij L. al. 175. §. Vannak az egész községeknek is úrbéri telkeik. — Az urliéri birtokok ellenében állnak az uraság földjei, allodialis, curialis vagy majorsági, taksás földek nevezete alatt. Jegyzet. A telkek, azokkal és azokon kivül járó földek mennyiségének, és minőségének megtudására szolgálnak a helység hiteles könyvei. Megvan ugyanis minden helységben: 1) Az Urbárium 1767-ről, mely azonban az 1836-ki törvények által sokban elavult, p. o. a megszüntetett tartozások tekintetében. Ezek helyét némely községekben a kiváltságok vagy örökös szerződések pótolják. 1) Vannak úrbéri táblák, (Tabelláé urbaria1 e s) melyekben a telkek, földek, haszonvételek, valamint a jobbágyi tartozások és szolgálatok részenkint, és minden tudnivalót kimerítve feljegyeztettek. - 3) Hasonló táblákba foglalt összeírások n, s z ő 11 ő k r ő 1 és i r t á-