Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

151 Az uj adomány tehát csak igaz birtokosnak használt b), és azt, ki az erőszakos elfoglaló ellenében visszahelyeztetését kérhette, való birtokosnak kellé tekinteni c) ; az elfoglalónak bár korábbi adománya sikertelen volt d), és az ily adományt a király vissza is vehette nemcsak, hanem a hazug adományos kemény a biró által meghatározandó büntetésbe is eshetett e). A ki pedig jószágát zálogba adta, azért birtokos maradt, és ellenében a zálogbirtokos uj adománya nem használt. Az uj adomány a kir. kincs ellenében teljes erővel birt, ugy hogy ha a jószágban netán kir. jog lappangott, az ez által megszűnt, és igy különbséget nem tett, mellé volt-e téve a záradékban a kir. jog vagy sem. De más ellenében, kinek a jószághoz gyökös joga volt nem használt. Ugy szintén a birtokban lévő leányágat sem lehetett kizárni az új adománynyal, habár az csupán fiágra szólott, mert az uj adomány a családban a javak előbbi természetét meg nem változtathatta. Es ha az adományos más rokonok neveit is beiratta az adománylevélbe f), ennéliogva azok rendkívüli osztályt nem követelhettek, de ha az adományos kihalt, akkor a jószág nem a kir. ügyészre, hanem reájuk szállott. — Egyébiránt a király a jószágot a felkérőre, vagy firokonaira is szoríthatta, vagy mindkét ágra is kiterjeszthette g). aj I. 37. 1464: 20. 1. 15: 70. 1741 : 19. II. 77. — b) Az idézett törvények. — c) Reg. jur. 143. — dj Dec. 42. ad dandam. stb. Sent. 24. de nov. — ej I. 37. 9. §. — /; I. 38. 39. — gj Dec. 45. ad. dand. — Bővebben Frank 170. 171. §§. — 129. §. A fiúsítás (praefectio) és örökbefogadás (ad op ti o.) Királyi adomány a fiúsítás is (praefectio), melynél fogva leány vagy asszony fiágra zólott javakhoz örökjogot nyert. Ezt többnyire az utósó fi örökös szokta kérni, leánya, vagy húga, nénje javára a). Ugyanezen eredménye lehetett az utósó fiörökös örökvallásának vagy végrendeletének is, ha arra kir. jóváhagyás nyeretett, melyben a fiúsítás is kimondatott. De maga az asszony is kérhette a fiúsítást. A fiúsításnak ereje 1) a fiúsitott leány-asszonyra nézve, hogy fiörökséget nyert épen ugy mintha fiu volna, és hogy a jószágról mint szerzeményéről szabadon intézkedett b). 2) A nyert jószágra nézve, hogy az továbbra is fiági maradt c). 3) Szülöttjeire nézve, hogy ezek valódi nemesekké lettek, bár atyjuk nemtelen vala d). De a fiúsítás erejét veszthette 1) ha még fiörökös született e), 2) ha a felkérő utósó fiörökös hűtlenségbe esett f). Az első szerző rendelése, mely szerint a fiági javakat a leányokra