Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
123 hangzásban kell lennie. Rovatai: 1) sorszám, 2) birtokos neve, 3) helyszinelési vagy helyrajzi száma, és ott, hol telekkönyvek nem léteznek, telekjegyzőkönyvi lapszáma azon birtokrészletnek, melyből a kisajátítás történik; 4) a dűlő, a melyben a földterület fekszik, és a mivelési ág, melyhez tartozik; 5) az egész birtokrészletnek térfogata, a mennyiben az a telekkönyvbe vagy adő-földkönyvbe van bejegyezve; 6) a kisajátítandó részletnek hossza, szélessége, ngy összes térfogata ölekben ; 7) a kisajátítandó egyéb tárgyak leirása; 8) a kisajátítási ár, és pedig a kisajátítandó földterületre, úgy egyéb tárgyakra nézve külön és összes sommázata; 9) észrevételek. Az összeírás végén a vállalat részére szerzendő jogok, mint például: az élelmezési kavicshordási jog stb.; továbbá a szolgalmak, úgy az átjárási utak, árkok, hidak stb. jegyzékbe igtataudók; és pedig, ha e jogok vagy szolgalmak valamely épülettel vagy egyéb alkatrészszel jogilag, avagy természetileg össze vannak kötve, számszerinti hivatkozással az illető alkatrészre vagy épületre i). II. A kártalanítást illetőleg: ennek valódinak és teljesnek kellvén lenni, megállapításánál nemcsak a kisajátított ingatlannak értéke vétetik számításba, hanem azon értékveszteség is, melyet az ingatlan megcsonkítás, részekre szakítás vagy szolgalmakkal terheltetés által szenved; meg azon költségek is, melyek megkivántatuak arra, hogy a birtok, melyből egy rész kisajátittatott, az előbbi módon továbbra is használható legyen ; végre azon költségtöbblet, melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata az előbbi állapothoz hasonlítva igényel. A kisajátítás alá eső ingatlanon találtató függő termés, ültetvények s egyéb elmozdítható tárgyak a kártalanítási összeg megállapításánál számba nem vehetők. Ezekért a birtokost a kisajátító ellen külön kártérítés illeti V). A kártalanítási összeg, egyezség esetét kivéve, mindig szakértők véleménye alapján a bíróság által állapítandó meg, és pedig rendszerint folyó készpénzben ; ingatlanokban csak egyezség utján, s a fenébb I. alatt emiitett részletes kisajátítási esetekben ; az ingatlanok értéke egymás irányában szintén becsű által határoztatik meg, és ha a kárpótlásul adandó birtok értéke a kisajátított birtok értékénél csekélyebb, a különbözetet a kisajátító készpénzben tartozik ráfizetni. Ellenben a kártalanítandó természetben oly kárpótlást semmi esetben se köteles elfogadni, a melynek folytán ő tartoznék felülfizetni. Haszonbérlők és használati élvezettel vagy egyéb szolgalmi joggal birók igényei a kisajátítási eljárást nem gátolhatják, és csak a
