Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

122 b) ha valamely gazdasági, gyári vagy iparüzlethez tartozó több épület közöl egy vagy a hozzájok tartozó beltelek esik kisajátítás alá, s ezáltal a fenállott üzlet lehetlenné válik; c) ha valamely belteleknek csak része esik kisajátitás alá, felmaradó része pedig előbbi czéljának megfelelni nem képes; vagy d) szolgalommal fogna terheltetni; végre e) ha a tulajdonos valamely eddig a beltelekkel kapcsolatban volt jog vagy üzlet gyakorlatától akár egészen megfosztatnék, akár annak folytatása tetemesen költségesebbé válik. Mindezen esetekben a tulajdonosnak fennebbi követelési joga megszűnik, ha a kisajátító a beltelket egy azzal érintkezésben lévő más birtokból olykép ajánlkozik kiegészíteni: hogy az egy részének kisajátítása után is előbbi czéljának bebizonyithatólag meg fog felelni. Ha a vállalat üzlete tűzerővel jár : a) a vállalat vonala és építkezési terének megyéje a tűzbiztos anyaggal fedett épületektől legalább 6 ölnyi; b) fazsindely vagy deszka-fedélzetü épületektől legalább 15 ölnyi, c) nád- vagy szalma-fedélzetü épületektől legalább 40 ölnyi, cl) szérüs kertektől és lobbanékony tárgyak készítésére vagy eltartására szolgáló épületektől legalább 50 ölnyi sugár távlatban jelöltessék ki. Ezen szabályok a vállalatok körül — ezek elkészülte után — teendő minden magán építkezésekre is zsinórmértékül szolgálnak. Ha valamely vállalat tervének elkészítésekor területi nehézségek miatt a fennebbi távlatokat vagy nem, vagy csak súlyos áldozatokkal lehet megtartani: köteles a kisajátító a kijelölt sugártávolságokon belől eső épületeket a tervbe felvenni és kijelenteni, hogy a nem tűzbiztos fedélzetű épületek tetőit, ha ez az épület kára nélkül eszközölhető : tűzbiztos fedélzetekkel fogja ellátni; azonban a fentartás és idővel szükséglendő javítások terhe a tulajdonosé. — Ha ezen átalakítás nem lehetséges: az ily épületek és müvek a kisajátítási tervbe szintén felveendők g). Az előmunkálatok alapján s az imént meghatározott elvek szerint minden határra nézve külön a vállalat tervrajza, s a kisajátítási összeírás elkészítendő, a melyek együtt a kisajátítási tervet képezik h). A tervrajznak ki kell tüntetnie a kisajátítandó vonal hosszában fekvő birtokrészleteket helyszinelési vagy helyrajzi szám szerint; a tervezett vonal külön színnel tüntettessék elő, és az egyes alkatrészeken fekvő épületek betűkkel, a szolgalmak pedig kereszt alakú jegyekkel jelöltessenek meg. A kisajátítási összeírásnak a tervrajzzal teljes ösz-