Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

tok és munkálatok létesítésére okvetlenül szükséges területeket tulajdonul vagy csupán ideiglenes haszonélvezetül határozott vagy határozatlan időre teljes kártalanítás mellett átengedni köteles a). A törvényben kimondott vállalatok és munkálatok : vasutak (gőzés lőerőre), közutak b), csatornák; folyók szabályozása, vizek és mocsárok lecsapolása; futóhomok gátlása, hidak, kikötők épitése ; távírdák felállítása; parti rakhelyek, raktárak (dockok) készítése és a hadi erődítési munkálatok. E vállalatokra szükséges előmunkálatok csak a m. kir. közmunka és közlek. minisztertől nyert engedély alapján eszközölhetők c). Az előmunkálatokat tenni szándékozók tartoznak az engedély felmutatása mellett ebbeli szándékukat az illető hatóságnak bejelenteni; ennek megtörténtével a szükséges felméréseket s anyagkutatásokat mindenki tartozik birtokán ingyen eltűrni; a thatóság pedig köteles az akadályokat elhárítani; a birtokosoknak ezekből eredő kára sommás uton teljes elégtétel által pótoltatik; és ha valaki még ezután is ellenkeznék, hatalomkarral is szorittathatik cl). A kisajátításnak csak akkor van helye, ha a vállalat már engedélyeztetett e), és azt sem az ingatlannak, sem pedig a tulajdonos vagy birtokosnak minősége, sem a birtokon lévő épületek beruházások nem gátolhatják. Ellenben a haszonélvezet kisajátítása csak a földterületre engedtetvén meg, az épületekre és iparmüvekre ki nem terjed. Az engedély kisajátítási jogot ad nemcsak az engedélyezett vállalalat létesítéséhez okvetlenül szükséges területre: hanem az ahhoz szükséges kő, kavics, homok, föld, tégla, viz előállítására vagy levezetésére megkívántató terekre és ezekhez vezetendő utakra is. I. A kisajátítási terv. A kisajátítási tervbe csak az okvetlenül szükséges terület vehető fel tekintettel arra, hogy a szomszédbirtokosok birtokának használata meg ne nehezíttessék, tehát az átjárók, vizvezető árkok a tervbe beveendők. A birtoknak a tulajdonosnál maradt része használható vagy legalább oly értékű maradjon, mint a kisajátítás előtt volt; és hacsak 8A része sajátittatik ki: a tulajdonos a felülmaradó XU résznek kisajátítását is követelheti; kivéve, hol a tagosítás még meg nem történt, ha csak be nem bizonyittatik, hogy nem is fog megtörténni, vagy arra miután p. o. beltelek vagy szőlő nem fog kiterjedni. — Épület és vizmü azonban mindig egészen tárgya a kisajátításnak. A tulajdonos az egész birtoknak a kisajátítási tervbe fölvételét követelheti: a) ha az épület az ahhoz tartozó udvar kert beltelek kisajátítása folytán előbbi czéljának vagy rendeltetésének megfelelők g többé nem használható;