Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
114 időre elhalasztatott, a megsemmisítésnek törvényes hatálya csak 3 év múlva veszi kezdetét azon naptól, melyen a kötelezvény utolsó kamat szelvénye lejárt, és ujabb szelvények kiadásának volna helye, vagy ha a hirdetvény kibocsátása a lejárati nap után kéretett és a kötvény ujabb szelvények végett még a pénztárhoz be nem érkezett, a hirdetvény kibocsátástóli három év után. Csak ezen határidő eltelte és az erre következett megsemmisítési határozat után van helye ujabb papiros kiadásának a már lejártat követő uj szelvényekkel együtt. A fenérintett határidő eltelte előtt akárki a papirossal vagy szelvényekkel megjelenik, tulajdonosnak tekintendő ; és az állampapirosok megsemmisítésére azon hely első biróságú törvényszéke van hivatva, a hol az illető könyvek vezettetnek. Bővebben ezekről Ellinger „Handbucb des oesterr. alig. Civil-Rechtes" az 1428. §-hoz. — A m. o. földtehermentesitési kötelezvények semmitésére a pesti e. b. kir. váltótörvényszék van hivatva. — K. kir. leirat 1862. febr. 15. — c) Kir. resol. aug. S. 1812. aug. 3. 1813. april 11. 1814. Kelemennél III. 32. §. De semmi kétség, hogy a kincset is, ha ujabbnak mutatkozik, feljelenteni és kihirdettetni kell; ugy az elvesztett értékes tárgyat is ; de ily esetben arról, hogy a találónak mi jut, törvényünk nincs ; az ausztr. törvény erről is intézkedett, és 10/oo-it ád 1000 frtig, és ha 1000 frtot meghalad a jutalom, a fölözettől csak 5/oo-it ptvkv. 391. 392. stb. §§. — d) Elv. az 1729 : 42 8. §. — e) 1840 : 9. 28. §. 97. §. A n övedé k. Egyesülés. Növedéknek neveztetik mindaz, a mi valamely dologból származik vagy ahhoz uj onnan járul a nélkül, hogy azt a tulajdonosnak más valaki adta volna. A növedék természet, emberi munka vagy mindkettő által eszközöltetik. Természeti növedék az, melyet a természet maga munka nélkül is nyújt, p. o. növények a földön, a tenyésztés az állatoknál. Természeti növedék történhetik beiszapolás által is (alluvio) és ekkép a viz partja is növekedhetik; a folyó ereje által egy darab föld is elszakittathatik és máséhoz vitetik; az ily elszakasztott föld előbbi tulajdonosáé marad a). A közös szigetet a vizpart tulajdonosai a folyó közepét mint választó vonalat megtartva maguk közt megoszthatják, és erre az egyes birtokok széléről szakasztó egyenes vonalak huzatnak, mi főleg a tavaknál s nádlásoknál látható b). Ugyanaz történik akkor is, midőn a folyó más útra törvén, előbbi medrét szárazon hagyta c). A kié a föld, azé minden vetemény vagy termés, mint vegyes növedék. A csupa munka általi növedék p. o. nyers arany ezüst felmunkálása, értékesbitése szintén a nyers anyag növedéke. Minden növedékre főelvül szolgál, hogy a járulék követi a főtárgyat (accessorium sequitur suuin principale), és igy ha valami által, mi még nem másé, sajátunk növekedik, hogy a növedék is sajátunk, tulajdonunk lett: kétséget nem szenved.
