Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
115 De gyakran történik az életben, hogy többek tulajdona egyesül, összevegyül szándékosan vagy tévedésből, vagy épen vak esetből ; egyesül p. érezek összeforrasztása, beszövés befoglalás által, összevegyítés által híg vagy száraz tárgyaknál. Átalakításoknál, p. o. arany ezüst ékességeknél, melyek máséból készültek. — Hyesek körül sok kérdések támadhatnak, majd egyszerűek, majd szövevényesebbek, és miután mi ily esetekre törvényekkel nem birunk, tartsuk meg a következő szabályokat d) : 1) A ki hibátlan, maga tulajdonának elválasztását vagy helyreáll itását kivánhatja, ha nagy kár nélkül megtörténhetik. 2) Ha az nem kivihető, a becsesebb jószág magához vonja a kisebb becsüt, de ugy, hogy a ki saját vétke nélkül a magáét veszti, kárpótlást nyerjen. 3) Ha az érték egyenlő: a vegyes vagy egyesült egész közössé válik. 4) Ha az egyik fél vétkes, a hibátlan félen áll a választás a dolog átvétele vagy a kárpótlás között. Atalános vélemény, hogy az épület azé, a kié a föld, bár máséból épült vagy más építette. De ebből egyéb kérdések is támadhatnak, melyek elintézésére példákként c) a következő szabályok szolgálhatnak : 1) Ha valaki tulajdon földén épít idegen anyagokból, az épület ugyan tulajdona marad, azonban még a jóhiszemű építkező is tartozik a kárositottnak az anyagszereket és ha azok megszerzésében roszhiszemüleg járt el, minden kárt megtéríteni. 2) Ellenben, ha valaki saját anyagszereivel a tulajdonos tudta s akarata nélkül idegen földre épitett, az épület a földtulajdonosé leend. A jóhiszemű építkező követelheti a szükséges és hasznos költségek megtérítését; a roszhiszemü csak ugy, ha az a föld tulajdonosának túlnyomó hasznára történt. Ha a földtulajdonos az építkezés felöl tudott, és attól a jóhiszemű építkezőt azonnal el nem tiltotta, csak a földnek közönséges értékét követelheti. 3) Ha az épület idegen földön és idegen anyagszerekből készült, annak tulajdona ez esetben is a földtulajdonost illeti. A földtulajdonos és az építkezők közt ugyanazon jogok és kötelezettségek keletkeznek, melyekről fennebb emlékeztünk, és az építkező az anyagszerek előbbi tulajdonosának tartozik jó- vagy roszhiszemü czélzatához képest ezeknek értékét illetőleg kárát megtéríteni f). aj 1: 87. 3. §. 1G55 : 81. — b) Kelemen egy képen a III. 40. §. — c) 1840: 10. 9. §. - d) Frank 137. §. auszt. ptkönyv 414. 415. §. — e) Tüzetesebben a zálogoknál, az épületekről alább a 118. §-ban. — f) Auszt. ptkv. 410—419. §§. — Mi az építkezésről mondatott, arra is áll, ha valamely föld 8*
