Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

111 tvény az eddigi törvényeket eltörli; de az új tvény hatályba lépte előtt elkövetett cselekmények úgy a kártérítés mint a büntetésre nézve a korábbi tvények szerint itélendők meg. 95. §. b) Előbbi törvényeink. 1) Nemtelennek és idegennek vadászni nem volt szabad a). 2) Földesúr a maga határában szabadon vadászhatott, de nem mások kárával, ennélfogva a jobbágyi vetésekben nem, mig az aratásnak vége nem volt, a réteken sz. György napjától (apr. 24.) kezdve, mig a széna- és sarjutakaritás be nem végződött; szőlőkben febr. 1-től, mig a szüret végét nem érte b). 3) Nemes ember, vagy a ki nemesihez hasonló szabadsággal birt, más határaiban is vadászhatott, de nem csoportosan hajtókkal vagy pénzkeresetre, hanem csak maga asztalára, akár maga egy-két szolgájával, akár küldöttei által c). Továbbá a tenyésző vadat kímélni kellett: t. i. szarvasbikát 15. szeptembertől 1-ső júniusig, tehenet 4. januártól 1-ső szeptemberig; nőstény őzet 1-ső martiustól május közepéig; nyulat 1-ső februártól martius végéig d). A tilos azonban mindenkor kivétetett. Minden földesúr birtokának csak fele részét tehette tilalom alá, és azt sem a megyei hatóság tudta, vizsgálata és engedelme nélkül. A tilos részt a megyei küldöttség jelenlétében felállított táblák jelölték e). De a megsebesített futóvad után tilosba lépni, és azt onnét elvinni szabad volt, nemkiilömben, midőn a kutyák a vadat űzve átszöktek, azokat onnét visszahívni, de nem ott a vadászatot folytatni, ellenben az átfutott kutyát, kivévén a szőlőben, lelőni vagy elfogva letartóztatni nem volt szabad f). Nemes ember pedig útban lévén, a szabadon járó vadat mindig és akárhol elejthette és elvihette ; kivévén foglyokat és fáczányokat, a hol ezek gonddal vagy költséggel tartattak g). Kártevő akármily vadat nem tilos határban szabad volt akárkinek elfogni, elejteni, agyonlőni, de a jobbágy tartozott azt földesurának odahagyni, ez pedig minden kárt megtéríteni szóbeli per uton költségekkel együtt, más uton még hatalmaskodás dijával is h). Ragadozó állatok ellen a megyei hatóság tisztileg is vadászatot rendelhetett i). Törvényszegő vadász, ha nemes ember volt, hatalmaskodás díját fizette h) vagy szóbeli per utján a kárt költségekkel együtt kétszeresen megtérítette l). A kutyák által okozott kárt pedig egyszeresen, de költségekkel m). Hatalmaskodás diját fizette az is, a ki a nemes vadászt ebbeli törvényes jogában háborgatta n). A nemtelen törvényszegő büntetése kiszabását pedig a törvény a biróra hagyta o). Végre nemes ember fegyverét elvenni, vagy azt emberre szegezni a biró által kimérendő büntetés alatt tilos volt p).