Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

112 A madarászaira nézve a fáczányok, a foglyok, a császármadarak, fajdtyukok fogása nemteleneknek és idegeneknek, fáczánoké és foglyoké, a hol ezek gonddal vagy költséggel ápoltatnak, mindenkinek tiltva volt. A vadászatból következő keresetek keletkezhettek: 1) Hátaim askodási (1802: 24.) az ellen, ki tilalom vagy tiltott időben vadászott, felperes volt a vadászat tulajdonosa, alperes a vadászd, biró (előbb az alispán) utóbb az egyes biró. 2) Hatalmaskod ási az ellen, a ki a törvény által megengedett módon vadászó nemest akadályozta, ebét elvette; felperes volt a vadászó nemes, alperes a vadászat tulajdonosa, biróság, törvény és eljárás mint fenn. 3) Tiszti ügyészi vagy fenyitő per az ellen, ki vadászó nemesnek puskáját elvette, reá puskát sütött vagy őt meglőtte ; felperes volt a tiszti ügyész, alperes a puska elvevője vagy a ki lőtt. A kereset alapja 1802 : 24.; biróság, mint az 1) alatt, tárgya bűntett esetén kiviil: büntetés a biró belátása szerint. 4) Kárkövetelő per, a) a kárositotté a vad tulajdonosa ellen, a vadak által okozott károk megtérítése végett 1802 : 24. 10. §. Azelőtt, mig a jobbágyi viszony feriállott, ha a földesúr rövid uton becs szerint a kárt meg nem téritette, a tiszti ügyész tartozott azt hatalmaskodás dijával együtt a földesúron megvenni, utóbb a kárt követelő, ha a vadászat tulajdonosával vagy bérlőjével ki nem egyezett, kárkövetelési igényével előbb az illetékes közigazgatási tisztviselőhöz folyamodhatott (1865. httótanácsi intéz. 15377. sz.) legutóbb a törvény rendes utján indulhatott (polg. tvkez. rendt. 93. §.) b) Kárositotté a vadász ellen a mezei rendőri eljárás utján az 1840: 9. 15. 16. §. szerint. a) 1504: 18. 1729: 22. 1802: 24. 1. §. Az 1751-ki Regulám, milit. szerint a főbb katonatiszteknek is meg volt engedve a vadászat, de csak 1) mezőn és berkekben, nem nagyobb erdőben, és a hol erdő nem volt, a berkekben és nádasban sem ; 2) azon határban, a hol feküdtek; 3) kellett, hogy a vadászni akaró a jelenlévő földesurnái kívánságát jelentse ; 4) mulatság okáért, tehát nem embere által; 5) tilos helyeken és időkön kivül. Vaddisznókra nézve a tilalom 2-ik februártól 16-ik octoberig tartott. Fogoly és fáczán vadászata, nemkülönben halászat, kivéve nagyobb vizekben mulatság okáért, egészen tiltva volt. — Az 1865. márt. 2-ki 15377. sz. httótanácsi intézmény szerint tenyésztés tekintetéből tiltott idők voltak : nyulakra febr. 1-től septemberig; szarvasokra jan. 1-től septemberig; őzekre febr. 1-től júniusig; fajdmadarakra és fáczánokra mart. 1-től septemberig; foglyokra febr. 1-től septemberig. — Az áthágók még hivatalból is a törvényes 12 frtos birsággal annyiszor a hányszor büntetendők voltak. — b) 1729: 22. 2. §. 1802: 24. 5. §. 1840: 9. 15. §. — c.) 1802: 24. 2. §. - ü) U. o. 4. §. — e) 1729: 22. 2. 3. §.