Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 101 — ténhetik, a mi idáig ne hatna, noha igen kevés befolyást okoz. Mi amerikaiak sem igen hatunk másra, mint az erszényekre, melyek háború által nagy veszteségnek lévén kitéve, a békét minden áron kivivják. Továbbá, mostan nagy crisisben van az itteni köztársaság a miatt: legyen-e, ne-e nagyobb köre a rabszolgaságnak? A polgárháború némely betelepítendő részekben derekasan foly, és a mint itten mondják; két prosclavery kandidátus: Buchanan és Fiimore, a kiket a democraták gyámolitanak, aztán Fremod aute — sclavery candidate a republican párt által kijelöltetve — döntendi el jövó' novemberben a kérdést. En a szabadság mellett harcolván, az utóbbinak kívánok szerencsét, noha több magyar van, ki az előbbieket pártolja. Mig e kérdés el nem dűl, addig Amerika Európa számára veszve van. — — — — — A legelső alkalommal kijelentem köszöntéseidet, Asbothot is ide értve, ha találkozom vele, ki — a mint hallom — délnek tartott szerencsét keresendő. De hogy quittek legyünk, Mednyánszki Caesart máskor el ne felejtsd. Magamat illetőleg megvagyok, egészségben, jó kedvben és tűrhetőleg ellátva. Jövendőmről nem gondoskodom, mert négy helyre hivnak meghalni; azonban hol végzem be ezen utolsó műtétet? nem tudom s remélem, hogy nem végzem be elébb, mielőtt Európát még egyszer meg nem látnám, mit talán 1857-ben, legfölebb 1858-ban viendek ki. Addig is az Isten áldjon meg és szeresd tisztelő és őszinte barátodat — Mészáros Lázárt.