Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 9(3 — A mit hazánkról és fiairól mondasz, hallottam én is, s hogy hazánk materiális előmenetelét hátráltatni nem birják, azon én is örülök. A mostani concordatum befolyásától sem félek, bár a kormány néhány évig fenn is tartja magát, csak azt ne adja Isten, hogy egy tizedet éljen, mert az nagy baj lenne. Otthoni hontársainkról nem szólhatok sokat, mert látom és hallom, hogy a mint a hazai mártyrságot nevetséges dolognak tartják, úgy hasonlónak tartják a hazáért mártyrokká lett külföldön bolyongókon segíteni is. Az itteni politikát illetőleg, bár ez nem oly szövevényes mint az európai, de egyszerűsége mellett szintoly leveró' az elnyomott népekre vonatkozólag. A mostani keleti zavarban sarkalják Angolhont, hogy álljon el közép-amerikai követelésétől, mit okos békekötésükkel nem birtak kivinni; sőt háborúról is van szó s a senátus handabandázik is, ez azonban csak egy kis választási maneuvre, Peine akarván a polcon maradni; mi sül ki belőle? az Isten tudja. Köszöntsd mindannyi hazánkfiát stb. stb. Mészáros L. Gr. Batthyányi Lajos özvegyéhez. Flushing, Long-Island, 1856. Jun. 5-dikéu. Kegyes asszonyom! — Örülök, igen örülök kegyes levelének, kevésbbé a bennfoglaltakért, miéft csak legszivesb hálámat fejezem ki, — mint inkább hogy irni s rólam megemlékezni és pedig ép azon napon kegyeskedett, midőn én is rég elmulasztott üdvözletemet innét elinditám. Isten éltesse tehát és áldja meg a grófnét sok