Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 93 — — ez az általunk elismert legfőbb tekintély, — vagy> mert mint csak félig republikánus, igy is szólhatok: ha mint királyném lennél itt, akkor tudnám tisztelni az itteni nők azon jogát, mely szerint ezeknek minden levelükre kétszer kell kapniok választ A mi engem illet, fél arcomon s homlokomon kiütéseim voltak, melyek miatt hosszas ideig még gondolkozni sem valék képes s melyek szépségemnek nagy ártalmára valának, de másként egészségemben nem háborítottak. Ezen csapás, bárha nem ért a maga idején, mindazáltal oly időben s oly világrészben látogatott meg, hol s melyben nincs keleté ezen közmondásnak: „Őrizkedjél a megbélyegzettektől." Gondold meg, mennyivel gonoszabb lett volna, ha e szerencsétlenség hét év előtt ér! igy hát nem zúgolódom s meg vagyok vele elégedve, hogy roszabbul nem ütött ki a dolog. De én nem is vagyok elégedetlen, mert saját gazdaságomban tönkrejutásom egy vagyonos és müveit házba juttatott, hol két csinos, jómagaviseletü leányt s ugyanennyi fickót oktatok. Ezen sorokat is arany-tollal irom, melylyel uj évre leptek meg. Csak mióta itt vagyok, azóta kezdem a tulajdonképeni amerikai családi életet ösmerni, melynek ugyan sok szép oldala van, mely mindazáltal a magyar élettel föl nem ér Hozzám intézendő leveleidet igy cimezheted: „Via England. — Mister Lázár Mészáros. Flushing, Long-Island, New-York. A. S. of A. Care of E. E. Mitchell, Esquier.« stb. M. L.