Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 59 — Klapka ezredeivel Hidasnémetiig, só'tSzináigérkezett, hol ellenséges őrszenieket talált. Ebből jobb szárnya megtámadtatását számítván ki, — visszavonult. A szél ismét máshonnan fújván, —- előrenyomult, s midőn Schlick Kassát már elliagyá, Dembinszkynek azt jelenté, bogy Kassát a legnagyobb óvatossággal fogja megtámadni. Ezen igen- és nemleges mozdulatainál, midőn D e mbinszkynek jelenté, hogy Görgeyt közremunkálásra szóllitsa, — elfelejté azt is megírni, vájjon nem hivta-e fel Schlicket arra, hogy őt Kassán bevárja? A mint Dembinszky előre mondá, Schlick magát" biztosságban nem látván, tovább húzódott; azonban hogy menetében — ha több nem okoztathatnék is — legalább háboritassék: Klapkát visszahívni s ennek más irányt jelölni ki, Görgeyt pedig •— kihez talán még nem is érkezett a hivatalos jelentés, hogy Dembinszky alá rendeltetett, — föl kellett hívni, hogy mig ő (Dembinszky) SajóSz.-Péterinél Schlick oldalában fog munkálkodni, azalatt Pillér hadtestét egyenesen utána indítsák s hátrálását lehetőleg akadályoztassák, hogy Schlick ennek következtében valamikép behálóztassék. Ki azonban a február közepe felé levő terv közremunkálásához meg nem jelen, az a Görgey alatt levő Pillér hadteste volt. — Mig ennek kimozdulását három futár siettette s mig Dembinszky e hadtest érkezését 24 óráig; hasztalan várta, addig- Schlick tornyaljai kétes helyzetéből kimenekedett. Dembinszky a személye körül levő 5000 emberrel Schlicket követte, s Tornyaljánál, — hol ez a magyarok oly gyors megjelenését nem várta, — meglepte s katonáinak alkalmat nyújtott, hogy a szenyből, mely reájuk ragadt, magukat kitisztázzák. Schlick csakhamar kiállott a síkra, s az ellenfelek kölcsönös ágyazással tisztelék meg egymást, azonban eredmény nélkül. Itt, ha Schlick kevesebbet fontolgat és latolgat, vagy ha ellensége gyenge-