Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)
— 338 — vezénylőkkel itt ütközetet merényierii bajos leend. A közvélemény máskép gondolkozott. Ily magán- és közvélemény mellett s Görgey távollétében az ellenség közeledtekor a teendők felett nagy hadi-tanács tartatott. A kormányzó a minisztereket s a jelenlevő tábornokokat meghivta lakására. A kedélyek feszült állapotban voltak. Azon hir szállongott, hogy Perez el Kossuth és a kormány ellen erőszakos merényt akar tenni, s azért a magyar világ a hon megmentését ezen tanácskozás eredményétől várta. Alig léptünk a szobába, Perez el megkezdé a vitát, vagyis miután Kossuth Perczelnek a független vezénylet usurpatióját szemére veté, ez azt szemében tagadta. E személyes vitának még nem szakadt vége, midőn Perez el Mór Miklós fivérétől levelet kapott. Ezt felnyitván, olvasá: „hogy az aradi várparancsnokságra való kineveztetése dacára Damjani.es őt bezáratta, s a parancsnokságot magához ragadá". E levél olaj volt a tűzre, s Perezei félrevetvén minden illedelmet, durva kifejezésekkel üdvözlé a tanácskozmányt. Damjanics agyonlövésével s a kormány iránti engedelmesség megtagadásával fenyegetődzött, Kossuthot szemrehányásokkal tetézte, kiabált stb. De a milyek voltak a eriminatiók, oly reeriminatiók tétettek, s mivel Perezel fenyegetődzött, őt is vezénylete elvevésével fenyegették, midőn pedig Perez el erre „ám próbálják"-ot mondott, elhallgatott. Alig mult ez el, jött egy más zsiradék, és pedig Görgey tői, mely az oltásban levő tüzet újra föléleszté. A kormányzó ingerült állapotában elfeledé gyanitását, melyek Görgeyt némi szerződésekről vádolák, s a levélben csak hadi mozdulata leirását s hollétérőli jelentést vélvén rejleni, azt politikátlanul fentszóval elolvasta. A levélben többek között Görgey levelezése tvüdigerrel, az oroszok ajánlatai, s az ő (Görgey) hajlandó-