Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 311 — Ezen Kossúth-féle felelet egy részt a Mészáros által küldött levelek elsimítására volt irányozva, más részt Görgeynek a fővezéri méltóságról letétele következtében szórt kifakadásai egyengetésére, mikről — ha nem hibázom, — Kossuthnak Klapkához irt levelében emlite's tétetett, hol eme kitétel létezett: „Szörnyűség, mit Görgey ir." Halljuk tehát a Kossuth által Szegeden, július 23-kán aláirt levelet. „Edes Arthurom! Vettem 21. és 25-kén irt leveleidet. Köszönöm. Csak ne haragoskodjunk, mert az soha sem vezet jóra. Ellenben az mindig jóra vezet, ha közlöd velem a bajokat, tanácsot adsz, s gondolatot cserélve együtt mindig kitaláljuk a legjobb orvosló szert." „Én tudom, hogy senki, én sem szeretem tisztábban, jobban a hazát, mint Te. — Te is légy meggyőződve, hogy senki, te sem szeretheted tisztábban s jobban a hazát mint én. E kölcsönös hit, mindig fenn fogja az egyetértést közöttünk tartani, mire szükség van, hogy a hazát megmentsük.u „Mostan kapom a positiv tudósítást, hogy tegnap már Miskolcon voltál, s ma alkalmasint Kövesden vagy. ítéld meg: jobb lesz-e egyenesen csatlakoznotok, mit az ellenség már nem gátolhat, — vagy combinative két oldalról operálnátok. S tedd magadat biztos futárok által közlekedésbe a többi seregekkel is." (Jegyzet. Itt Kossuth szerencsésen elfelejti, hogy azért mellőzteté el Görgeyt, mivel egyesülni nem akart.) „Gsak most hárítsuk el a viszálkodást. A két öreg urat illetőleg, (Mészárost, és Dembinszkyt,) nagyon igazad van. Az egyik mindent elfelejtett, a másik csak annak szemeivel lát. Mondod, szép módot kell találnunk, hogy elmenjenek." (Jegyzet. Nesztek öreg urak! megadták nektek; el