Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)
— 102 — vájjon a törvénynek, az alkotmánynak hódoljanak-e, vagy a bécsi minisztereknek s a főbb osztrák hadiférfiaknak. Jovics sem tudta magát egyenesen elhatározni és tétovázott, mivel a várban oly olasz ezred őrködött, melynek valódi véleményét nem ismerte. Más részről, mivel őt a magyar hadügyminiszter nevezte ki, s mivel az alkotmányra megesküdött, ennek irányában engedetlen lenni nem akart. — — — JEzek szerint a középutat választá, s kijelenté, hogy ő ottani őrseregével semleges marad s a várat az egész vita alatt sem a magyar, sem a császári seregnek át nem adandja. Ez ellen — bár az a magyar ínyére nem volt, — az akkori időben mit sem lehetett szólni vagy tenni; sőt még örülni kellett, hogy e vár biztos kezek közé juthatásától egészen el nem zárattunk, mig Temesvár egyenesen a magyar ügy ellen nyilatkozott. Ily kétes állapotban maradt a vár, mig gr. Batthyányi Kázmér kormánybiztosi minőségben oda nem érkezett. Ez erélyes s a magyar törvényességet fejtegető eljárással a várat a magyar ügynek megszerezte, sőt még az ottani olasz őrséget is megnyerte. Az őrség Zanini név alatt két zászlóaljból állott, melynek derék ezredese, Durieux elmenetele után Pongrátz, magyar férfi lett alezredesi állásából ezredessé. Ez inkább szított régi pajtásaihoz, mint a magyar ügyhez. Batthyányinak befolyása azonban némely tisztekre, s annak megengedése, hogy őrhelyet változtathatnak, a Zaniniakat hajlékonyakká tevé. Midőn pedig több tiszt kérésére még azt is megengedé, hogy a kik ügyünkhez vonzalmat nem éreznek, azok biztosan eltávozhatnak, s midőn az elment tisztek helyébe az altiszteknek nyitott előléptetési reménységet, akkor a közlegénység az altisztekkel együtt a magyar ügyhez csatlakozott. A császári szinek elhagyására Venturini másod-