Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 33 — támasza legyen. — Tehát Batthyányi ezen ellensúly teremtésére a honvédeket találta ki, kikben tekintélyes hazai erőt kivánt alakitani, kik azonban a hadügytől különválva, külön hadi tanács által kezeltetni, és különös jurisclictió alá állitatni terveztettek mindaddig, míg csak felszerelésük, betanításuk, felfegyverzésük bevégezve nem lenne, a midőn aztán a hadügyminisztérium alá jönnének. — Ezen erő törvényesen kimondva, a királytól helyben hagyva, 10 zászlóaljból, következőleg 10,000 emberből állott. Növelte bajaimat az is, hogy július 2-ára az országgyűlés ki lőn hirdetve, melynek célja pénz és katona volt A katonakiállitás azonban nehézségekkel járt, mivel ez csiklandós kérdés volt a nemzet előtt, és ez képesnek érezvén magát beleszólani, — mivel a közmondás a magyart született katonának hiresztelte, — tehát az országgyűlést katona- vagy ujoncozási-tervvel megközelítőleg is kielégíteni a feladatok nem legkönnyebbike vala. S a mint már magában sem lehetett könnyű feladat, nehezíttetett még az által, hogy az országgyűlés együttlétét kevés időre kivánták szabni; maga az országgyűlés pedig szintén kevés időt nyújtott egy jó tervezet kidolgozására. Azonban alkudozni nem lehetett s így Tanárky barátommal azon elvből indultunk ki, hogy az alkotmányos országnak olyas ujoncozási tervet készítsünk, mely a polgárt katonásitaná, a katonát pedig polgáriasabbá tenné, mi békében a felesleg katonatartást nélkülözhetővé tenné, háborúban azonban a sereg létszámát könnyen ötszörösithetne. E terv kiváltságokat nem szenvedne, mindenkit felülrül lefelé és megfordítva, egyenlő véráldozatra kényszerítené, az eddig létező válaszfalakat lerombolná és a közös célra, a haza védelmére mindenkit egyesítene, így a társadalmi kasztok összeszokván, egy fegyelem alatt lennének s kiszabadulván a szolgálatból, máshol is könynyebben közelitenének egymáshoz.