Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 287 — követett és követtetett el, melyhez egészen joga nem volt. Nem pedig, mert a pragmatica sanctió a királyt némely fejedelmi jog használatára előlegesen is jogosítá, föntart­ván az alkotniányrai eskületétel után a többit is élvez­hetni. — Ferdinánd lemondását s a trónnak Ferenc Ká­rolyra s végre erről Ferenc Józsefre átruháztatását a nemzet híre és beléegyezése nélkül a legtörvénytele­nebbnek nyilvánította s Ferenc Józsefet usurpátornak kiáltotta ki, kinek engedelmeskedni hazaárulás. Midőn a szájattátó bátortalan conferentia ebbe beléegyezett, — Kossúth és társai — — — mindenesetre diplomatiai hibát követtek el, sőt magukat még politikátlan együgyű­séggel is vádolhattak. Szép volt látni az ájtatos, különféle nézetű, különféle véleményű püspököket, érsekeket, kiket most nem szállott meg a szent lélek s kik mint bárányok hallgatták végig a tárgyalást s a „date caesari quod est caesaris"-t meg­semmisítve látták. Dictum factum: az okirat a két házon keresztül ment, bepecséltetett s a hirlapokban is kikürtöltetett. S ezzel a legvékonyabb, a még létező legvékonyabb pókhálófonál is elszakadt, mely még Ausztriához kapcsolt minket. — Szép volt az okiratot nyomtatásban olvasni, melyet — ha nem csalódom — Gorove István fogalmazott ügyes tol­lával; kiki Jupiter tónans-nak tartotta magát, hanem ol­vasás közben tudtán s akaratán kivül mindenki önkény­telenül törülgette homlokát és vakarta fejét. Ezen diplomatiai és politikai, a hazára nézve legfon­tosabb, legfőbb eseményen kivül, mely decemberhó elején történt, az országgyűlés körében semmi olyas esemény nem került elő, mit bűn nélkül el ne lehetne hallgatni. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom