Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 218 —hadi-fó'szertárnök, ki magát derék, becsületes és jó hazafinak tanúsította, de kit egész életében jószívűsége, vendéglési és a „van"-nál többet költeni szerető hajlama mindig bonyolódott vagyoni helyzetben talált. Ez, mivel lengyelországi eljárása a bécsi minisztérium nézetei szerint helyén nem volt, vagy — a mint mások mondják — mivel adósságai mellett tekintélyének kára nélkül ott nem maradhatott, 1846-ban, a lengyel lázadás után, másod-kapitány" gyanánt a magyar gárdánál alkalmaztatott. Ot az ezen sorokat firkáló hadügyminiszter valódi magyar gondolkozásáért, Lederer főhadiparancsnoknak Budáról történt elmenetele után, annak utódjául szerette volna kineveztetni, a mit azonban Bécsben több eló'sorolt ok miatt megtagadtak. . — — — — — — — — — Azon időtájban tehát, midőn báró Vay Miklós megbízatásáról leköszönni szándékozott, vagy ezen leköszönése lítban volt, Bécsben a magyar miniszterelnöki hivatal elvállalására b. Récsey hadi-főszertárnokot szólították fel, mire ez több Bécsben levő magyar s többek közt gróf Batthyányi Lajos tanácsát is kérte, kik eló'sorolt okaik után a kinált állás el nem fogadását javasolták s ugy látszott, hogy Récsey hajlik szavukra. Másnap azonban — mint emlékírónk mondja, — a bécsi hivatalos lapban megjelent Récseynek miniszterelnökké kineveztetése s az ő alájegyzése mellett a magyar országgyűlés feloszlatása, valamint Jellasics bánnak Magyarország polgári- és hadi-kormányzóvá való kineveztetése. Erre Récsey lemondott. A Iiécsey-féle okiratnak eredeti fogalmazását nem tudom, hanem értelme körülbelül ez lehetett: „Mivel a magyar országgyűlés törvényes jogain túllépett, elszakadásra célzott s a papir-pénz kiadásával és a katonaságnak a közös elvektől eltéritésével a fejedelem jogaiba vágott; mivel a vele összekötött testvérországok jogainak sértése által feltételének s összehivatása céljának meg nem felelt, sőt tanácskozásai által rosz például s izgatóul szol-