Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

III. FEJEZET. A hűtlenség. Ministeri indokok. Mély és kiterjedett tudományos búvárlatok és fejtegetések tárgyát képezte azon kérdés tisztába hozatala: mi állapítja meg a crimen laesae majestatis,és mi az infidelitas fogalma között a jellemző különbséget? A crimen laesae majestatis egyszerűen átvétetvén a római jogból a német jogba, s e mellett még a német eredetű infidelitas is fenntartatván : a római törvényekben meghatározott felségsértési esetek, csupán külső tényálladékaik szerint soroltattak elő ; a római alapeszmének ki nem egyenlíthető összeférhetlensége a német hűtlenség alapfogalmával, századokon keresztül nemcsak a tudat, hanem a sejtelem körén is kivül esett. Csak az újabb korban, midőn az államtudományok terjedésével, az állampolgár kezdett lépni az alattvaló helyébe: vétetett mindinkább tüzetes vizsgálat alá a hűségi szempont, annak jelentősége és kiterjedése. A hűtlenség, a német felfogás szerint, az államfő iránt tartozó hűségnek megsértését képezvén: ezen bűntett az eszmének megfelelőleg külföldi által nem követtethetett el; a mint a porosz Landrecht, sőt a porosz büntetőtörvénykönyv első tervezetei is, nem tekintették a külföldit a Hochverrath alanyának; s nálunk még VUCHETICH is azt tanitá : „Subjectum huius eriminis (perduellio) potest esse tantum subditus civitatis illius, cujus existentiam perditam cupit." Sőt a crimen laesae majestatis in specie bűntettnek alanyát illetőleg is azt mondja: „factum dolosum subditi, quo citra perduellionem alio modo Respublica sive princeps , speciatim quoad vitám, libertatém, honorem ac dignitatem laeditur." Sajátságos, hogy épen a nota infidelitas-ra vonatkozólag, mely már elnevezésével is mutatja, hogy hűségi viszonyt tételez fel: az alany kérdését teljesen mellőzi a tudós szerző, s nem mondja, hogy annak alanya lehet-e külföldi vagy nem. Könnyű kimutatni, hogy VucHETiCH-nak, valamint előtte már BoDÓ-nak egész felfogása egyszerűen átvételét képezik azon német tudósok felfogásának, a kiknek tanai, nevezett criminalistáink korában uralkodók voltak. A crimen laesae majestatis in genere et specie CARPZow-tól származik s BÖHMER által módosíttatott. Ezen módosított alakjában fogadta el azt, mint magyar jogi tételt BODÓ; mig ellenben VUCHETICH a „Pactum Unionis", a „Pactum Constitutionis" és a „Pactum subjectionis civilis" — e három irányú alapszerződéssel — egyenesen FEUERBACH-nak, „Vereinigungs-Vertrag, Unterwerfungs-Vertrag und Verfassungs-Vertrag" theoriáját