Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

482 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. oly elhatározást, mely reflexió által a lélekben érlelődött, s ezen érleló'dés következtében megállapodásra jutott. E két szónak összetételéből származó két eszme együttesen fejezi ki a praemeditatiot, melynek tehát egyik eleme az idő, másik pedig a gondolat érlelődése, a megfontolás levén : az egész eszme abban nyivánul, hogy arra nézve, hogy praemedtatio létezze n; a cselekménynek az elkövetés előtt megfontoltnak kell lennie. Hogy előzetes megfontolás következménye legyen a tett: a gondolat megfogamzása és a tett véghezvitelének megkezdése között bizonyos idő követeltetik. Ezt a fenntebbi analysis is előtünteti. De mennyi legyen ezen idő ? milyennek kell lennie az intervallumnak ? E kérdésnél határozott válasz nélkül hagy minket a tudomány. Sikertelen, mert csalódáson alapuló kísérletek történtek ugyan ezen irányban is; egy pápai rendelet hat órában állapította meg azon időközt, melynek az elhatározás és a foganatosítás közt lefolynia kell, hogy praemeditatio létezhessen; mások egy napot, ismét mások egy éjnek, a csendesülés és a nyugodt megfontolás szelid anyjának bözbejöttét követelték. Mindez helytelen, s azon elhibázott nézetből eredt, hogy megállapítható oly átalános anyagi mérv, melyen a lélekmüködésnek változatait és átmeneteit megmérni lehessen. Az egyedül biztos mérv mindenik eset különös körülményeiben, és viszonyaiban s legtöbb esetben az emberölés által eléretni óhajtott czél ismeretében rejlik. Ha ezek azt mutatják, hogy a gondolat megfogamzása, és a tett megkezdése közt annyi idő eltelt, a menynyi szükséges, hogy tekintettel a concret viszonyokra az ész visszanyerje hatalmát: ez esetben a mi az időt illeti, az előzetesség föltételének meg van felelve. Hogy azonban csakugyan visszanyerte-e az ész hatalmát: ez a második tényező a megfontolás létének vagy nem létének kérdésétől függ. Annyi bizonyos, hogy ezen elhatározásnak nem szabad annyira rögtöninek lennie, hogy a tett véghezvitelével összeessék. Az érlelödés a megfontolásnak e synonimája már magában is bizonyos időt tételez fel, és föltételez bizonyos lelki processust, mely a rögtönzést kizárja. Meg kell erősödnie az akaratnak s csak ekkor lehet előre megfontolt szándék. Igaz, hogy e megerősödés bizonyos esetekben igen gyors; a rablógyilkosnak nincs szüksége hosszú tanakodásra, hogy a rablás előtt elhatározza annak meggyilkolását, a ki útjában álland, vagy a kit kirabolni akar, vagy a kitől fél, hogy a tett elkövetése alatt megismerte és feljelenti. A rablógyilkos már elhatározott gyilkolási szándékkal indul a rablásra. Ellenben sok más esetben hosszú sora a külnyilvánulásoknak, a szavaknak, és a tetteknek jelzik a véres gondolat küzdelmét az észszel és a lelkiismerettel; jelzik a terv megállapodásának stádiumát, az eltökélést, a véghezvitel előkészítését, az akadályok elhárítását, az eszközök megszerzését: szóval az akarat képződését, megerősödését, és az elért elhatározást. A meditationak lényegében fekszik a számítás; még pedig legtöbbnyire két irányban: a terv kivitelére, és a büntetés kikerülésére vonatkozólag. E számításban rejlik a meditatio lényege: a hidegvérrel, a nyugalommal való elhatározásban, és véghezvitelben nyilvánul egyszersmind a gyilkosságnak nagyobb gonoszsága. Az előre megfontolt szándék: megfontolást, tehát mérlegezést tételez fel; ebben ben rejlik a hideg vérrel való elhatározás is, a minek az olasz törvényjavaslatba való fölvételét a turini egyetem föltétlenül szükségesnek állította, a mit CARRAKA is támogat, de a mi közelebbről tekintve a dolgot, még is inkább kép, mint határozott eszme, vagy ismérv. Mi a praemeditatio ? Sem helyesebben, sem szebben nem határozhatjuk meg, mint ezt HAUS és HÉLIE, kik közül az egyik a belga büntetötörvénykönyv kérdéses fejezetének indokaiban mondja: „Si, dans le systéme du code pénal, le mot préméditation était synonyme de méditation, reflexion, deliberation ; par conséquent, si le meurtre n'était qualifié assassinat que dans le cas ou il aurait été médité par son auteur, ce systéme serait conforme aux vrais principes. Mais il n'en est pas ainsi."