Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

478 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. 4. A külföldi ujabb törvények — fentartván a történelmi megkülönböztetést, azt tüzetesebben iparkodtak megállapítani és kifejezni, igy a würtembergi büntetötörvénykönyv 237. §-a gyilkosságnak azon emberölést állapítja meg, mely előre megfontolt szándékkal „Vorbedacht" határoztatott el, és hajtatott végre; mig ellenben emberölésnek „Todtschlag" azt nevezi: ha az Ölés előre megfontolt szándék nélkül, indulatban „ohne Vorbedacht ím Affect" határoztatott el, és hajtatott végre. — A hesseni büntetötÖrvénykönyv 252. §-a a gyilkosságot illetőleg ismérvül állítja fel, hogy az Ölés előre meggondolt szándékkal hajtatott legyen végre, vagy habár indulatban, de előzetes megfontolás következtében foganatosíttatott légyen. — „Vorbedacht oder Ueberlegung" említtetik a braunschweigi büntetötörvénykönyvben.— Mit überlegtem Vorsatze entweder beschlossen oder ausgeführt" : képezi a hannoveri büntetötÖrvénykönyv 227. §-ának a gyilkosságra vonatkozó ismérvét. A badeni büntetötÖrvénykönyv 205. §-a igy szól: „Wer die ihm zum bestimmten Vorsatze zururechnende Tödtung eines Anderen mit Vorbedacht verübt, oder die That zvvar im Affect vollbringt, aber nur in Folge eines mit Vorbedacht gefassten fortdauernden Entschlusses, wird als Mörder mit dem Tode bestraft." A szándékos emberölést pedig következőleg határozza meg a 209. §.: „Wer ohne Vorbedacht mit Affect den Entschluss zur Tödtung eines Andern fasst und ausführt, wird als Todtschláger mit Zuchthaus nicht unter acht Jahren, in leichteren Falién mit Arbeitshaus von acht bis zwölf Jahren bestraft. A németországi ujabb büntetötörvénykönyvek közül még a porosz, a szász, és a bajornak ide vonatkozó szakaszait emeljük ki, melyek a fökérdésben az eddig emiitettekkei teljesen öszhangzók. Az 1851-ik évi porosz büntetötÖrvénykönyv 175. §-a a gyilkosság elhatározó mozzanatát azon tényezőre fekteti: „Wer vorsatzlich und mit Ueberlegung tödtet" ; a minek ellenében a emberölés Todtschlag tettese az, a ki: „vorsatzlich, jedoch ohne Ueberlegung tödtet." Az 1855-ben revideált szász büntetötÖrvénykÖnyvnek 155. czikke következőleg definiálja a gyilkosságot: „Wer vorsatzlich und widerrechtlich einen Menschen um das Lében bringt, wird, wenn er die Tödtung mit Ueberlegung ausgeführt hat, als Mörder mit lebenslanglicher Zuchthausstrafe belegt, soweit nicht für besondere Fiille etvvas Anderes festgesetzt ist." — Ennek ellenében a 156. czikk következőleg intézkedik az emberölésről: rIst die vorsátzliche und widerrechtliche Tödtung eines Menschen nicht mit Ueberlegung ausgeführt worden, so ist sie als Todtschlag anzusehen, und, soweit nicht für besondere Falle etvvas Anderes bestimmt ist, mit Zuchthausstrafe von acht bis zu dreissig Jahren zu ahnden. War der Thater durch Misshandlungen oder besonders schwere Beleidigungen anderer Art zum Zorne gereizt und dadurch auf der Stelle zur That hingerissen worden, so kann bis auf Arbeitshaus von einem Jahre herabgegangen werden." Végül a bajor büntetőtörvénykönyv 228. czikkét idézzük, mely a gyilkosságot akként határozza meg: „Wer in der Absicht, einen Andern zu tödten, mit überlegtem Entschlus^e rechtswidrig den Tod desselben verursacht, soll wegen Mordes mit dem. Tode bestraft werden." — Az emberölést pedig a következő fogalom-meghatározás alá foglalja: „Wer in der Absicht, einen Andern zu todten, ohne überlegten Entschluss, rechtswidrig den Tod desselben verursacht, ist wegen Todtschlags mit Zuchthaus von zwölf bis zu zwanzig Jahren zu bestrafen." Az eddig idézett törvénykönyvek ma már nincsenek ugyan hatályban ; de kiemeltettek azért, mert mint közvetlen előzői a német birodalmi büntetőtörvénykönyvnek, a doctrina és a törvényhozások azon megszakitlan tételét igazolják, mely szerint a szándékos emberölésnek emiitett két faja közt, a tettes lelkiállapota szerint különbség tétetett. A hatályban levő büntetőtörvénykönyvek és a legújabban előkészített törvényjavaslatok: e tekintetben folytatásait képezik a kiemelt rendszernek, s az eltérés közöttök nem a lényegben s az uralkodó eszmében — hanem csak is a formulázásban mutatkozik. Első helyen említjük a német birodalmi büntetötörvénykönyvet, mely 211. §-ában a gyilkosságot ekkép definiálja: „Wer vorsatzlich einen Menschen tödtet, wird, wenn er die Tödtung mit Ueberlegung ausgeführt hat, wegen Mordes mit dem Tode bestraft." — Ezzel ellentétben negatív formulával fejezi ki az emberölést a 212. §.: „Wer vorsatzlich einen Menschen tödtet, wird, wenn er die Tödtung nicht