Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

476 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. I. és II. mj. 268. §. Életfogytig tartó fegy- Kiüb. 280. §. (a. m. j. 268. a.1) Életfogytig házzal büntettetik a szándékos emberölés: ha tartó fegyházzal büntettetik a szándékos emberazt a tettes felmenő ágbeli törvényes rokonán, Ölés: ha azt a tettes, felmenő ágbeli törvényes vagy törvényesités esetében természetes szülő- rokonán, házastársán, több emberen, törvényjén követte el. telén gyermek saját anyján, vagy törvényesítése esetében természetes atyján követte el. A kiüb. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok (a 266—268. §§. tsz. 278—280. §§-hoz.) [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiüb. jelentése a 280. §-hoz [3]. — A képviselőház tárgyalása. Zay Adolf képviselő indítványa. A 279. §. után felveendő a következő új szakasz, mint 2-!0. §.: „A ki a párviadal megszegésével mást megolt, a 279. és 280. §§-ok szerint büntetendő u — A képviselőház függőben tartotta az indítványt a párviadalról szóló fejezet tárgyalásáig [4]. [i.] Ministeri indokok (Mj. 266—267. és 269. §§. — Tsz. 278—279. és 281. §§.) 1. A törvényjavaslat a szándékos emberölés három külön fajáról, három külön szakaszban rendelkezik. Első helyen szól: az előre megfontolt szándékból elhatározott és véghezvitt emberölésről; a második helyre helyezi: az előzetes megfontolás nélkül, de szándékosan véghezvitt emberölést; a harmadik helyen intézkedik: az emberölés azon eseteiről, melyekre vonatkozólag a szándék a tettesnek rögtöni felindulásába gerjedett, s a tett e felindulás lecsendesülése előtt végre is hajtatott. A két utóbbi fajnak egyes minősítéséről ez alkalommal nem szólunk. Ellentétben a szándékos emberöléssel: a 279. és 280. §§. azon esetekkel foglalkoznak, melyekben az emberhalál másnak gondatlanságából származott. Erre vonatkozólag csupán röviden emiitjük meg, hogy a gondatlanság egész átalánosságban lévén felállítva : nem tétetett különbség a gondatlanság azon esete közt, a melyben szándékosan és öntudatosan foganatosíttatott azon fizikai tett, mely a nem szándékolt emberhalál okát képezte; és azon eset közt, melyben maga a fizikai tett is szándék nélkül, például vigyázatlanságból foganatosíttatott. Nem tétetik továbbá különbség azon eset közt, melyben a nem szándékolt emberhalált előidéző cselekmény magában véve is büntetendő cselekményt képez és azon eset közt, melyben ezen körülmény nem forog fenn. Azon esetekről, melyekben a halált okozó eredmény valamely bűntettnek vagy vétségnek nem szándékolt következménye volt: a törvényjavaslat más helyein történik rendelkezés — ugy mint a 287., 288., 296., 298., a 305., a 315., 398., 404., 405., 408., 410., 416, 418. §§-ban; a jelen fejezetben csakis átalánosan, a gondatlanság által okozott emberhalálról, s különösen csak is azon gondatlanságokról történik intézkedés, midőn a halált, az ezt okozónak hivatását képező foglalkozása körüli tudatlansága vagy gondatlansága eredményezte, a mennyiben ez egy későbbi szakasz (409., 410. §§.) külön rendelkezése alá nem esik. 2. Visszatérve a szándékos emberölésre, az első megkülömböztetés: a praemeditált és a nem praemeditált emberölés közt állapíttatott meg. A különbség alapeszméjét: a tettes lelki állapotának különbsége, a gondolat, és akarat perseverántiája képezi; az elhatározó momentum, s az elhatároló vonal tehát — psychologiai. Ezen psychologiai tényező egyszersmind történelmi is; mert a szándékos emberölés bünösségi fokára nézve, már a régi törvények a psychologiai szempont szerint tettek különbséget; ámbár az egyes csoportok foglalatára, a béltartalomra és igy a fajok számára, valamint a demarcationalis vonalakra nézve a felfogások lényegesen eltérők voltak. A lélekműködés kevésbé közvetlenül nyilvánuló árnyalatainak helyes felismerésére és ezen árnyalatok közötti különbség értékének helyes megmérésére: a régibb kor fejlettségi állapota nem volt eléggé képesítve; s ebből százmazott, hogy Németországban a praemeditált és a nem praemeditált emberölés közti különbség csak is a kerékbetörés és a pallos általi kivégeztetés közti különbségben találta gyakorlati értékesítését.