Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
416 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. facto házasság," mely semmis és érvénytelen vala, elegendő volt a kettős házasság bűntettének megállapítására, a mennyiben ezen de facto házasság a másik házasság megkötése előtt bíróilag nem oldatott fel, vagy más a törvényben megje'Ölt körülmények által nem szűnt meg. A törvényes sajátszerűség annyira is ment, hogy az első házasságnak az illetékes bíróság általi feloldása sem mentette fel teljesen a másodszor házasulót a bigámia vádjától; mert a korona tanácsosának ez esetben is joga volt, a büntető perben igazolni, hogy a felbontás csalás és összejátszás által eszközöltetett ki; és ha ez igazoltatott, ez esetben, daczára a jogérvényes felbontásnak : a felbontás után kötött második házasság, bigamiának mondatott ki. A nagytudományu RUSSEL ez utóbbi állításának erősítésére, Kingstone herczegno esetét idézi. Ma a dolog mindkét irányban megváltozott, s a most emiitett iró sok példának idézésével erősíti azon tételét az angol büntetőjognak: „hogy az esetben, melyben az első házasság a vérrokonság vagy sógorság tiltott fokánál fogva teljesen semmis (wholly void), a második házasság nem képezheti a bigámia bűntettét (a second mariage will not amount to the crime of bigamy.") Az 1843-ik évi törvényjavaslatunk 214. §-a nem követte az 1840 — 1843-ik évi badeni törvényjavaslatnak igen helyes, s a mai megtisztult szempontoknak teljesen megfelelő 314. §-át. A mi javaslatunk: „A több feleségüségröl és több férjüségröl" szóló 20. fejezetben ekként irja körül a kérdéses bűntettet : 214. §. „Ha valamely törvényes házasságban élő személy, mielőtt házassága vagy halál, vagy birói Ítélet által végképen felbomlott volna, más házasságra lép büntettetni fog, s legnagyobb büntetése három évi rabság leend" sat. Az első, habár érvénytelen házasságnak előzetes és birói ítélet által kimondott felbontását követelte tehát a javaslat, a végett, hogy a második házasság bigamiát ne képezzen. Valószínű, hogy ezt azon óvatosságból tette, nehogy bárki jogosultnak tarthassa magát, házastársa életében, más házasság megkötésére, azon oknál fogva, mert ö maga birói Ítélet nélkül, azon nézetben van, hogy első házassága nem érvényes. Bármily tiszteletet érdemel ezen indok; de a logicának megváltozhatlan szabályait nem gyöngítheti meg. Ha „törvényes", tehát érvényes első házasságot követel a törvény: akkor a nem törvényes, vagyis nem érvényes első házasság nem lehet tényezője a kettős házasságnak. És ha az első házasság semmis volt, akkor nem létezett egyátalán első házasság. Ily esetben a kettős házasság bűntettének megállapítása nem ment az Önkénytől, s a politialis tekinteteknek a juristicai igazság fölötti uralmától. A badeni javaslat, melynek e §-a változatlanul ment a törvénykönyvbe , e tekintetben egészen helyes, mert azt mondja : 314. §. (a törvénykönyv 354. §-a.) „Der Ehegatte, welcher w'áhrend des Bestehens der gültigen Ehe eine neue eingeht, wird mit Arbeitshaus nicht unter einem Jahre, oder Zuchthaus nicht unter fünf Jahren bestraft." Régibb hazai jogtudományunk sem támogatta az 1843-iki javaslat ezen felfogását; mert e kérdéses záradékot nem említik sem BoDÓ, sem HUSZTHY, sem pedig VUCHETICH, a mi kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a semmis vagy érvénytelen előbbi házasság birói felbontásának hiányát hazai joggyakorlatunk sem tekintette a kettős házasság tényezőjének. Mely viszonyok és helyzetek azok, a melyekből a házasság semmisége következik ? meddig terjed a dirimens akadályok mindegyikének hatálya? mely esetben, s mely körülmények között fogadtathatik el az egyházi jog szerint dirimensnek tekintett akadály mellett megkötött házasság a polgári hatóság által érvényesnek? — ezen kérdések taglalása egészen túlesik feladatunk határain.
