Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

396 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. álló testületre kellene bizni annak elhatározását: vájjon a cselekvény üldözendö-e vagy nem ? Az ilyen büntettek üldözésénél, ha ez a sértett fél vagy hozzátartozóinak akarata ellen történik, a dolognak köztudomásra való jutása folytán sokszor épen a sértett fél sokkal jobban sujtatik, mint a sértő. Csemegi Károly államtitkár ennek ellenében megjegyzi, hogy némely cselekmények megbüntetése azért tétetik függővé a sértett fél indítványától, mivel a családnak azon érdeke, miszerint azon tett ne büntettessék, nagyobb, mint az állam érdeke, hogy büntettessék. Mihelyt azonban a bűnös cselekmény oly súlyos, hogy a társadalom érdeke határozottan megköveteli a bűnhődést: a család érdekének háttérbe kell vonulnia. Ezen eset forog fenn, például — a midőn az atya, saját gyermekén követ el erőszakos vérfertőztetést. Ha ezen apa büntetlenül maradna, a jogérzet felháborodása sokkal nagyobb kárral járna az államra nézve, mint a mennyi nyomatékkal bir azon tekintet: hogy a bűnvádi eljárás folytán, az erőszakosan megfertőztetett leány s a család is szenvednek. Innen van az, hogy a közönséges erőszakos nemi közösülés csak akkor bűntettetik, ha a sértett fél ezt indítványozza; de ha azon cselekménynyel még vérfertöztetés is párosul: már ezen esetben az állam nem adhatja ki saját kezéből azon jogot, hogy ezen undok cselekmény elkövetőjét megbüntesse. A 16 éven aluli gyermeknek legfőbb gyámja az állam ; ha tehát a természetes gyám visszaél állásával: az állam tartozik előállni és védeni a védtelen gyermeket. Különben is azon intézményt, melyre a főügyész ur indítványa utal, nálunk előbb meg kellene teremteni; mert családtanács Magyarországon ma még nem létez. Fabiny Teofil k. táblai alelnök hozzáteszi ezekhez, hogy a közérzület nem tartja az oly nőt, a ki ellen ily cselekmény elkövettetett, becstelennek; sőt újabb időben nálunk történnek ilynemű feljelentések magából 3 család köréből. Az indítvány mellőztetett. 240. §. Az erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak és megfertőztetés nem büntettetik: ha a tettes és a sértett között a bűnvádi ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre. Mj. 232. § Kiüb. 240. §. I. és II. mj- 232. §. Az erőszakos nemi Képviselőház 240. §. Az erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni erőszak nem közösülés, a szemérem elleni erőszak és megbüntettetik, ha a tettes és a sértett között, a fertöztetés nem büntettetik: ha a tettes és a bűnvádi Ítélet kihirdetése előtt házasság jött sértett között, a bűnvádi ítélet 'kihirdetése létre. előtt házasság jött létre. A kiüb. változatlanul elfogadván a mj. szövegét, a képviselőház módosította akként, a mint a törvény szövegébe átment. Ministeri indokok [I]. — A kiüb. jelentése [2]. — A képviselőház tárgyalása. Teleszky István képviselő módositványa. Az első sorban az „és" szó kihagyandó; az „erőszak* szó után teendő: „és megfertöztetés." - A képviselőház e módositványnyal elfogadja a szakaszt [2]. [i]. Ministeri indokok. Ezen szakasz elfogadását az igazságügyi politika ajánlja. A 226. §. végén megállapított korlátozó rendelkezés nélkül e szakasznak alig lenne értelme. Ha a sértő és a sértett közt házasság jö létre, s ha a sértett fél jogosítva van az indítvány visszavonására is: természetes, hogy ez azt vissza fogja vonni. De a visszavonási jog nem illetvén a sértett felet, speciális intézkedésre van szükség, hogy a 226. §. átalános intézkedésétől egy különös esetben eltérés történhessék. Az eltérés ezen esetben teljesen igazolt. A reparatio azon nő irányában, a ki szerencsétlenné vált: a föltételezett esetben sokkal hatályosabban történik meg, mint a hogy ez