Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XIII. Fejezet. A hamis vád. — 227. §. 381 [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A bizottság a hamis vád fogalmát elörebocsátandónak tartotta és e szavak helyett: „Hamis bűnjeleket, nyomokat, gyanúokokat állit elő" a következőket tette : „Hamis bűnjeleket vagy bizonyítékokat kohol vagy állit elő", minthogy e kifejezések a nyomokra és gyanúokokra is kiterjedvén, az előbbieknél határozottabbak és kimerítőbbek. A II. mj. a következő új szakaszt vette fel: 217. §. Egy évig terjedhető fogházzal, és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki a vád valótlanságát nem tudva, mást a hatóság előtt, valamely büntetendő cselekménynyel, vagy fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelességszegéssel vádol. A kiüb. e szakaszt kihagyta. V. Ö. lent a 260. §-al. Ministeri indokok [I] ; v. ö. továbbá a ministeri indokokat a mj. 247. §-hoz (tsz. 258. §.) 7. alatt. Ministeri indokok. A mi e szakasznak létet adott, s a mi ennek főszempontját képezi, az már fenn elmondatott. (L. a ministeri indokokat az előbbi §-hoz 378. s kv. 1.) Csupán a büntetés tekintetéből lesz szükséges néhány szót mondani. A szakasz egy évig terjedhető fogházat és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetést állapit meg különbség nélkül, akár bűntett, vétség vagy kihágás, akár pedig fegyelmi vétség képezze a culposus vád tárgyát. Ezzel ellentétben a 216. §-ban a kihágás vagy fegyelmi vétség miatti tudva hamis följelentés, tehát a sokkal súlyosabb eset büntettetik egy évig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagyis ugyanazon büntetéssel, mely a 217. §-nak már a szándék szempontjából is enyhébb esetében, a kihágás vagy fegyelmi vétség miatti feljelentésre is kiterjesztetett. Ennek indoka az-, hogy a fölötte minutiosus részletezést ki akartuk kerülni ; s minthogy a 217. §. eseteiben a bűntett miatti hamis feladás is ugyanezen büntetési tétel alá foglaltatott: ez okból indokoltnak látszott a vélemény, hogy a maximumot, tekintettel a 88. §-ra, csakis a bűntett esetében, csakis súlyosító körülmények mellett fogja alkalmazni a biró; míg a vétség s a többi esetekben a maximum felén túl nem fog terjedhetni a büntetés. A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Pauler Tivadar előadó e §. kihagyását javasolja, mert a ki azt hiszi, hogy oka van vád emelésére, az ezért nem büntethető, a ki pedig minden ok nélkül teszi ezt, az az elözö §. büntetése alá esik. Teleszky István is jelen szerkezetében e §-t, mely a jóhiszemű vád emelését is bünteti, nem véli elfogadhatónak. Itt legfeljebb a gondatlanságból emelt hamis vád büntetendő. Szilágyi Dezső e §-t, mely semmi malitiát nem feltételez, kihagyandónak tartja, mert nem szövegezhető úgy, hogy nagyobb kár vagy visszaélés ne származnék belőle. Csemegi Károly államtitkár szerint e §. védelmet van hivatva nyújtani könnyelmű bűnvádi feljelentések, s annak folytán bekövetkezhető zaklatások ellen. Horváth Lajos a kihagyás mellett nyilatkozik, s a bizottság a §. mellőzését határozza el.