Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

38-2 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. Ezen §. ki lett hagyva. A hamis vád tényálladékának lényeges kelléke, hogy az gonosz szándékból, tudva reáfogott büntetendő cselekmény iránt történjék: dolose malitiose ex rancore et nocendi studio az 1715. 7. t.-cz. 8. §. „wieder besseres Wissen" a német b. t. 164. és az ausztriai 1874. javaslat 175. §. „de mauvais fois" a belga igazságügyi bizottság jelentése és a leghíresebb franczia criminalisták szerint. (Ghaveau et Hélie Traité 3126. sz.) A ki tehát a vád valótlanságát nem tudva valakit a hatóság előtt vádol, mert hiszi, hogy oka van a vád emelésére, annak cselekményét a hamis vád fogalma alá venni nem lehet. Ily cselekmény a körülményekhez képest rágalmazást képezhet, arról az illető fejezetben történt is intézkedés, de a hamis vád esetei közt annak helye nincs. 228. §. A hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján a büntető eljárás a vádlott ellen már megindittatott. I. Mj. 217. §. - II. Mj. 218. §. - Kiüb. 228. §. I. mj. 217. §. II. mj. 218. §. A hamis vád Kiüb. 228. §. A hamis vád [] hivatalból miatti eljárásnak csak akkor van helye, ha az csak akkor üldözendő, ha [] ennek alapján, a ennek alapját képező följelentés folytán az büntető eljárás a vádlott ellen már meginditeljárás már megindittatott. tátott. A kiüb. módositásaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok. Ha a vádnak egyátalán nem volt következménye, ha az azonnal elvettetett s nyomozás tárgyát sem képezte : ez esetben az absolut alkalmatlan eszközökről szóló elv szerint, hamis vádról nem is lehet szó. A képviselőház igazságügyi Dizottságának jelentése. A M. J. szerint hamis vád miatt büntető eljárásnak csak akkor van helye, ha a vádlott ellen az eljárás már megindittatott. A hamis vád fogalmánál fogva, az a tudva történt hamis feladás tényével végeztetik be, a nélkül, hogy czélzatának elérése szükségkép megkívántatnék; ily értelemben fogta fel azt hazai törvényszéki gyakorlatunk, a régibb német közös jog, az újabb törvényhozások nagy többsége, nevezetesen a német bt. 164. §. és számos criminalista. „Die Vollendung tritt sofőrt mit der Anzeige selbst ein." (Schwarze: Commentar ad §. 164.) „Vollendet wird das Vergehen . . . durch die mittels Anzeige erhobene Beschuldigung, mag immerhin die zustándige Behörde jene zurückgewiesen, eine Untersuchung wieder den Beschuldigten nicht eingeleitet habén." (Schütze: Lehrb. d. deutsch. Strafr. 71. §.) A bizottság tehát a §. szövegét oly kiterjedésben el nem fogadta, de kellőleg méltányolván, a hamis vádból eredt következmények és hátrányok különbségét, ha annak folytán a vádlott ellen a büntető eljárás meg lett indítva vagy nem, az eljárásnak hivatalból csak az előbbi esetben adott helyet.