Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. 126—138. §§. — A képviselőház tárgyalása. •27 hogy Lamartine volt az, ki ez eszmét, az európai civilisatiónak ezen győzelmes nagy eszméjét 1848-ban felszínre hozta. Ez eszmét Guizot hozta felszínre. De meg is különböztették mindig és mindenütt a politikai bűntetteket a nem politikaiaktól. Kérem azonban, mióta lett a gyilkosság politikai bűntett?1 (Helyeslés.) Nem tudom t. ház: sokan vannak-e, kételkedem, hogy sokan lehetnének ezen házban, kik a gyilkosságot, — követtessék az el bárkin, — politikai bűntettnek tekintik. (Helyeslés.) A gyilkosság közönséges, aljas, gaz bűntett, annál aljasabb és gazabb, minél magasabban álló személy ellen; irtózatos, hogyha maga ö felsége személye ellen intéztetik. Ugyanez áll a szándékos emberölésre nézve. A jelen törvényjavaslat különbséget tesz a szándékos emberölés és a gyilkosság közt. A különbség, mint az indokok megmondják, egyedül azon okon sarkallik, hogy mód és alkalom nyujtassék a bírónak bizonyos esetekben, melyekben valaki öntudatosan és akarattal megölte embertársát, latba vetni azt, — nem, hogy felindulásból származott-e a merénylet, mert a felindulásból származott merényletre más büntetési tétel van, — hanem hogy ezen elhatározott szándék előlegesen megfontolt volt-e? Tehát csak az előre megfontolás teszi a különbséget. Egy •szellemi valami, egy eszmei, egy fogalom, mely az ember lelkületében és agyában működik, és ott keletkezve egy processusban ;végzödik- De azért ne méltóztassék azt hinni, hogy az a szándékos emberölés önmagában és természeténél fogva valami nagyon különböznék a gyilkosságtól. Szándékos az is, ha tudva és akarva történik, aljas, bűnös és a legirtózatosabb bűntett, mit ember elkövethet, minden isteni és emberi törvényeknek legázolásával embertársa életének elvétele által. Vájjon ha ez elkövettetik király ellen: az illető politikai büntettet követ el ? a ki szándékosan és akarattal embert ölt, embertársát, a ki a felségsértés esetében — ö felsége maga a király. Ha az állam az ö létének kifejezőjét, akaratának nyilvánítóját, a külhatalmakkal szemközt megtestesítőjét a gyilkos és szándékos emberölök ellen halálbüntetéssel védelmezi — bocsánatot kérek, ennek jogosultsága, ha van valami a mi jogosult a büntetötörvénykönyvben, — senki által nem fog kétségbe vonatni. Ez nem politikai bűntett, ez gyilkos büntette. (Elénk helyeslés. Közbekiáltás a szélsőbal felöl: Ezt Mocsáry is mondta!) Es most, t. ház, rájövök arra, a mi — ugy látszik — az egész indítványnak lételeme, az egész határozati javaslatnak valóságos egyedüli oka. Hát , .. . . . • ,.. , ,H Közjogi ellenvetések. igaz, ennek a törvénynek megvan a t. képviselő urak előtt azon nagy hibája, hogy Magyarország törvényhozása által megállapított viszonyát az országnak a monarchia másik feléhez az államjogi intézmények egyéb tényezőivel és elemeivel együtt oltalma alá veszi, s ezt világosan ki is fejezi. Oltalmazza tehát Ausztriának területét, oltalmazza a köztünk és Ausztria közt fennálló kapcsolatot. A t. képviselő ur kételyét nyilvánította a felett, a mi a törvényjavaslat indokában van, hogy a büntetötörvénykönyvnek nem feladata államjogot alkotni s azt mondja a képviselő ur, hogy e büntető jog minden intézkedése államjogot képez. (Ellenmondás a szélsőbal felöl. Felkiáltások: Ezt nem mondta!) Tehát jogot alkot. Különben akárhogy méltóztatott mondani, igenis a büntetötörvénykönyvnek nem lehet czélja, s nem képezheti feladatát államjogot alkotni, sem államjogot, sem magánjogot, sem semminemű jogot. A büntetötörvénykönyvnek elejétől fogva végig egyetlen egy czélja az: a létező jogokat oltalmazni. Ha az állam jónak találta, érett megfontolás után, a viszonyok teljes ismerete folytán a dualisticus államformát elfogadni, s azt törvényeink közé igtatni; ha azt oly lényegesnek tartotta, hogy a dualismus felforgatására irányzott, netaláni erőszakos törekvés esetében, fegyverével, pénzével, fiainak életével helyt állani törvényes kötelességet vállalt magára: ha tehát oltalmazza a dualismust a másik állam területének a velünk fennálló viszonynak fentartása czéljából. fegyverrel, pénzzel, élettel és vérrel: akkor, t. ház, nem felelne meg ezen büntetötörvénykönw feladatának, ha